Bontás a Budapest XXIII. kerületben – Soroksár, Soroksár-Újtelep, Millenniumtelep, Péteri-major

Soroksár a főváros legfiatalabb önálló kerülete: az 1990-es évek közepéig Pesterzsébethez tartozott, és csak akkor vált le róla XXIII. kerületként. A történeti gyökere viszont sokkal régebbi, és ez a beépítésen látszik. A központi rész – a helyiek által ófaluként emlegetett terület – a Hősök tere és a Grassalkovich út tengelye köré szerveződik, és máig őrzi a falusias településmagot: hosszú, széles telkek, utcafronti oldalhatáros lakóház, mögötte az udvar teljes hosszában sorakozó gazdasági épületekkel.

Ez a telektípus a bontás szempontjából a legfontosabb jellegzetesség. Egy soroksári portán az utcafronti lakóházon kívül tipikusan áll még nyárikonyha, kamra, ól, pajta vagy istálló, fáskamra, később hozzáépített garázs, betonozott udvar, kerti járda, és nem ritkán egy régi présházszerű vagy tárolóépület a telek végében. Az anyaghasználat vegyes: a legrégebbi épületmagoknál vályog és kisméretű tömör tégla is előfordul, a padló alatt salakos feltöltéssel, a födém fagerendás; a háború utáni bővítések salakblokkból, kohósalakos falazóelemből, később vázkerámiából és gázbetonból készültek. Egy porta elbontása ezért nem egy épületről, hanem öt-hat különböző korú és anyagú szerkezetről szól.

A második réteg a telepeké. Millenniumtelep a huszadik század elején indult parcellázásból nőtt ki, a Haraszti út környékén, viszonylag nagy, szabályos kertes parcellákkal, és ma is kertesházas lakóövezet, amelyen a ráckevei HÉV vonala halad át. Péteri-major egykori gazdaságból lett családiházas terület. A Molnár-szigeten és a Ráckevei-Duna-ág mentén nyaralóövezeti jellegű beépítés alakult ki, ahol könnyűszerkezetes és vegyes anyagú épületek is előfordulnak.

Soroksár-Újtelep az egyetlen olyan része a kerületnek, ahol többemeletes tömbházak állnak: a Szentlőrinci út környéki lakótelep az 1990-es évek elején épült, tehát fiatalabb és más szerkezetű, mint a klasszikus házgyári panelállomány. A negyedik réteg gazdasági: az 51-es út, vagyis a Grassalkovich út és a Haraszti út vonalán, valamint az M0 közelében logisztikai és ipari telephelyek sorakoznak – raktárak, csarnokok, betonozott manőverezőfelületek, rámpák. A kerület terepe végig sík, ami a gépbeállás szempontjából a fővárosban a legkedvezőbb helyzetek közé tartozik.

A megkeresések többsége ugyanabból az élethelyzetből ered: egy régi soroksári porta gazdát cserél vagy megújul, és a telken összegyűlt gazdasági épületállomány már nem használható. Ilyenkor a feladat terjedelmét nem az épület, hanem a telek határozza meg, és a felmérésen kell megállapítani, mi az, ami valóban ott van, mert a rendelkezésre álló terveken az épületek fele nem szerepel.

• Régi lakóházak teljes bontása a Grassalkovich út környéki történeti magban és Millenniumtelepen, új építés előtt.
• Pajták, istállók, ólak, kamrák, nyárikonyhák, fáskamrák és tárolóépületek elbontása a hosszú soroksári udvarokon.
• Régi garázsok, betonozott udvarok, kocsibeállók, kerti járdák, kerítések és lábazatok felszámolása.
• Vályog- és vegyes falazatú épületmagok bontása, a hozzájuk toldott későbbi szerkezetekkel együtt.
• Padló alatti salakos feltöltés kiszedése, valamint használaton kívüli kutak, emésztők, ciszternák, aknák és betemetett alapfalak megszüntetése.
• Lakásbelsők visszabontása Soroksár-Újtelep tömbházaiban: aljzat, hidegburkolat, fürdő- és konyhagépészet, könnyűszerkezetes válaszfal.
• Nyaralóépületek, könnyűszerkezetes építmények és kiszolgálóépítmények bontása a Molnár-sziget és a Ráckevei-Duna-ág menti területeken.
• Raktárak, csarnokok, műhelyek, rámpák, gépalapok és betonozott manőverezőfelületek bontása az 51-es út és az M0 menti logisztikai zónában.

A vályogos épületmag külön figyelmet kíván, és ez a soroksári munkák egyik visszatérő pontja. A vályogfal a nedvességre és a rezgésre másképp reagál, mint a tégla, kiszámíthatatlanabbul omlik, és a törmeléke sem kezelhető ugyanúgy: nem keverhető a tiszta beton- és téglatörmelékbe, hanem önálló frakcióként kell gyűjteni és elszállítani. Ha a felmérésen ilyen szerkezetet látunk, jelezzük, mert ez a bontási sorrendre és az elszállítás szerkezetére is hatással van.

Munkaterület szempontjából Soroksár a főváros egyik legkényelmesebb kerülete. A terep sík, a telkek szélesek és mélyek, a kapubehajtók a gazdasági múlt miatt eredetileg is szekér- és gépjárműforgalomra készültek, ezért a gép a legtöbb portán bejut a telek végéig, és a bontási fronttól közvetlenül a platóra rakodhat. Ez rövidíti a munkanapok számát, és a kézi anyagmozgatást minimálisra csökkenti. Nagyobb gépméret is szóba jöhet, ha az utca és a kapumagasság engedi.

Ez azonban nem mindenhol automatikus. A történeti mag néhány utcájában a beépítés szorosabb, a ház oldalhatáron áll, és a mellette maradó sáv szűkebb; a Millenniumtelep egyes parcelláin pedig az utólag felhúzott melléképületek szűkítik le a belső mozgásteret. A bejáráson ezért lemérjük a kapuszélességet, a kapumagasságot, az oldalsávot és azt, hogy a gép a telken belül meg tud-e fordulni, mert a visszatolatás hosszú udvaron időigényes.

Az utcahálózat két fő tengelye a Grassalkovich út, vagyis az 51-es út vonala, és a Haraszti út. Ezeken a forgalom folyamatos, a rakodási idő szűkebb, és a megállási helyet előre ki kell jelölni. A ráckevei HÉV vonala több ponton keresztezi az úthálózatot, ami a megközelítési útvonalat hosszabbá teheti a térképen látszó távolságnál – ezt a gépszállítás tervezésénél figyelembe vesszük.

Soroksár-Újtelep tömbházai között a lakótelepi rend érvényes: széles belső utak, sűrű parkolás, zöldsávok és gyalogutak, korlátozott burkolatteherbírás. A logisztikai zónában viszont, az M0 közelében, a kapuk szélesek és a manőverezőfelület adott, ott nagygéppel dolgozunk. Ha nem tudja megítélni, milyen gép jut be a telkére, hívjon a 06 20 8086764 számon, és a helyszínen végigmérjük.

A nagy soroksári telkeken a konténer rendszerint elfér a kerítésen belül, ezért közterület-használati hozzájárulásra sokszor nincs is szükség. Ez időt takarít meg, és a kezdés is rugalmasabban ütemezhető. Amint viszont a konténer az utcára kerül vagy a gépszállító a járdaszegélynél áll meg, a kerületi önkormányzat hozzájárulása kell hozzá, a fővárosi kezelésű útszakaszokon – így a Grassalkovich út vonalán – a Fővárosi Önkormányzaté. Az igénylés a tulajdonos vagy megbízottja feladata; a bejárás után összeírjuk, mit kell benyújtani.

Az épület elbontásához szükséges hatósági lépést a méret, a rendeltetés, az övezeti besorolás és az esetleges védettség együtt dönti el. A történeti mag utcaképe és a régi soroksári házak karaktere miatt településképi szempontok is felmerülhetnek, elsősorban az utcafronti homlokzatot, a kerítést és a kaput érintő beavatkozásnál. Ahol védettség áll fenn, a bontás terjedelmét jóváhagyott terv határozza meg, nem a helyszíni megítélés. Az eljárás a tulajdonos vagy a tervező feladata, és a dokumentum megléte a kezdés feltétele.

A telephelyi munkáknál más a hangsúly. Az 51-es út és az M0 menti logisztikai zónában a beléptetés rendje, a telephelyi forgalmi szabályok, a működő szomszédos egységek zavartalansága és a kihajtási pont kijelölése az, amit előre tisztázni kell, mert ezek szabják meg a napi ütemet. Ezt a bejáráson a területkezelővel együtt rögzítjük.

Soroksár-Újtelep tömbházaiban a társasházi oldal a döntő: a közös képviselő tájékoztatása, a munkavégzés időrendje, a felvonó használhatósága és a közös tulajdonú részt érintő beavatkozás jóváhagyása mind a kezdés előtt esedékes. A telken álló fa kivágása minden városrészben önálló eljárás, nem a bontás része, és a nagy soroksári kertekben ez gyakran felmerül. Ha nem világos, mi vonatkozik az ingatlanjára, írjon az iroda@gkbontas.hu címre a címmel és a helyrajzi számmal.

Soroksáron a telkek nagyok, tehát a szomszéd épülete általában távolabb van, mint a belső kerületekben. A por viszont a nyitott, sík terepen és a jellemző szélviszonyok mellett messzebbre jut, mint egy zárt udvarban. Ezért a bontási frontot folyamatosan nedvesítjük, a rakodásnál permetezünk, a telekhatáron portakaró hálót építünk, és erős szélben inkább szüneteltetjük a munkát vagy áthelyezzük a frontot a szélárnyékos oldalra.

A vályogos és vegyes falazatú épületeknél a porkezelés fokozott figyelmet kíván, mert a vályog bontása finom, könnyen szálló port termel, és a nedvesítés mértékét is meg kell választani: a túl sok víz a szerkezet kiszámíthatatlan omlását okozhatja. Ez a soroksári régi portákon valós szempont, és a technológiát ehhez igazítjuk.

A bontási irányt mindig úgy tervezzük, hogy a leváló anyag a saját telek belseje felé essen, ne a szomszéd kertje, a kerítés vagy a közmű felé. Ahol a bontandó fal közvetlenül a szomszéd szerkezetéhez csatlakozik – ez a történeti mag szorosabb utcáiban fordul elő –, a rezgésterhelést korlátozzuk, és vágásos, roppantásos technikával, szakaszosan haladunk. A megmaradó felületek állapotát a kezdés előtt fényképpel rögzítjük.

A munkaidőt a lakókörnyezethez igazítjuk: a zajos szakaszokat nappalra tesszük, hétvégén külön megállapodás nélkül nem dolgozunk, és a kezdés előtt tájékoztatjuk a közvetlen szomszédokat arról, mikorra várható a leghangosabb szakasz és mikor lesz gépszállítás. A kihajtási pontnál a kerekekről lehordott sarat feltakarítjuk, hogy a Grassalkovich út és a mellékutcák burkolata tiszta maradjon.

A soroksári munkák egyik gyakorlati előnye, hogy a konténer többnyire a telken belül állhat, a gép a bontási fronttól közvetlenül a platóra rakodik, és a fordulószámot a bontás üteme szabja meg, nem a kihordás. Ez a leglényegesebb különbség a belsőbb kerületekhez képest, és ez a nagy telkek másik hozadéka: a szelektív válogatáshoz is van elég hely a kerítésen belül.

A törmelék mennyisége viszont rendszerint nagyobb, mint amire a tulajdonos számít, mert egy egész porta épületállományáról van szó. A pajta, az istálló, a nyárikonyha, a garázs, a betonozott udvar, az alapozás, a kerítéslábazat és a padló alatti feltöltés együtt adja a nehéz frakciót, és ez az, ami tonnában sokat nyom. Ahol a telken új építés következik, a tiszta beton- és téglatörmelék helyben törve gyakran visszaépíthető feltöltésbe vagy útalapba, ami csökkenti az elszállítandó mennyiséget.

A frakciókat a keletkezés helyén választjuk szét: külön a beton és a vasbeton, a tégla és a cserép, a vályog- és földes anyag, a padló alatti salakos feltöltés, a faanyag, a fém, az üveg, a gipszkarton, a szigetelés és a vegyes építési hulladék, a veszélyes anyagokat pedig minden mástól elkülönítjük. A vályogtörmelék önálló frakció, ezt Soroksáron külön kell kezelni. A befogadóhelyek átvételi igazolásait a munka lezárásakor, frakciónként adjuk át.

Soroksár-Újtelep tömbházaiban a helyzet más: ott a kihordás dönt. Ahol a ház szabályzata engedi, zsákba gyűjtve, védőburkolt kabinnal, előre kijelölt idősávban visszük le az anyagot felvonóval; ahol nem, a lépcsőházon megy le minden kézi erővel, és ez önálló soron szerepel az ajánlatban. A konténer helye ilyenkor a ház előtti parkoló, a kihelyezés napját előre kiírjuk.

A menet a következő. Először elmondja, hol van az ingatlan – a Grassalkovich út környéki történeti magban, Millenniumtelepen, Péteri-majorban, a Molnár-sziget környékén, Soroksár-Újtelepen vagy az M0 menti telephelyi zónában –, mi áll a telken, és mit szeretne elbontatni: a főépületet, vagy a gazdasági épületekkel és a burkolatokkal együtt az egészet. Díjmentes helyszíni bejárásra megyünk, ahol felmérjük az épületek szerkezetét és anyagát – külön figyelve a vályogos épületmagokra –, a melléképületeket, a burkolt felületeket, a kapuszélességet és a kapumagasságot, az oldalsávot, a telken belüli fordulási lehetőséget, a fákat, a közműórákat és a konténer helyét. Egy-három munkanapon belül megküldjük az írásos ajánlatot. Elfogadás után megállapodásban rögzítjük a terjedelmet, a kezdést és az ütemezést. A hatósági dokumentum, a fakivágási eljárás és a közmű-leválasztás a megrendelő oldalán áll; az utóbbi igazolása nélkül nem kezdünk. Az indulás előtti napon lehatároljuk a munkaterületet és kihelyezzük a konténert. A bontás után elszállítjuk az anyagot, a gödröket rétegesen visszatöltjük és tömörítjük, tereprendezünk, majd közös bejárással adjuk át a telket a hulladékkezelési igazolásokkal.

Az ajánlat tételes. Alaptételként szerepel a főépület tetőfedésének és tetőszerkezetének bontása, a födémek, a nyílászárók, a burkolatok és a falazat visszabontása, a padló alatti feltöltés kiszedése, az alapok és a pinceszint eltávolítása, a gazdasági épületek és melléképületek bontása, a betonozott felületek, a kerítés és a lábazat elbontása, a helyszíni szétválogatás, a rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása és a záró tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot, a tervezett gépet és a napi fordulószámot.

Külön tételként kezeljük a vályogtörmelék önálló frakcióként történő gyűjtését és elszállítását, a salakos feltöltés kiszedését, a régi kút, emésztő, ciszterna vagy betemetett alapfal feltárását és megszüntetését, a feltöltőanyag beszállítását, a szűkebb oldalsáv miatti kézi anyagmozgatást, a helyszíni törést és a törmelék visszaépítését, a tömbházi emeletről történő kézi kihordást, a közterület-használati díjat, a statikus bevonását, valamint az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelését. Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a szolgáltatói leválasztást, a tervezői és szakértői munkarészt, a fakivágás ügyintézését és semmilyen építési jellegű helyreállítást. Az érvényességi idő rajta van.

Ha egy régi soroksári portán a tervezett munka részleges: a gazdasági épületek eltűnnek, de a lakóház marad, akkor előbb azt kell tisztázni, hogy a megmaradó szerkezet a leválasztás után is állékony marad-e. Vályogos vagy vegyes falazatú épületmagnál ez különösen nem ítélhető meg ránézésre, ezért statikusi vélemény nélkül nem kezdünk hozzá.

Azbeszttartalmú anyag eltávolításával nem foglalkozunk. A soroksári portákon a pajták, ólak, fészerek és garázsok fedése gyakran hullámpala, a régi tetőkön azbesztes pala is előfordul, a logisztikai zóna csarnokainál pedig csarnokfedés és csőszigetelés lehet érintett. Ez külön jogosultsághoz kötött; a bejáráson megnevezzük, ha ilyet látunk, és az eltávolítás után a további bontást és az elszállítást elvégezzük.

Talajszennyezés vizsgálatát és kármentesítését sem vállaljuk. Ha egy M0 menti vagy 51-es út környéki telephelyen ilyen gyanú merül fel, ahhoz szakértői vizsgálat, terv és arra jogosult szakcég kell; mi az épületszerkezetet bontjuk el, a talaj kezelését és a tartálytisztítást nem. Technológiai berendezés leszerelése és mentesítése szintén nem a mi munkanemünk.

Végül az arányok. Egyetlen ól, néhány méternyi kerti járda vagy egy rövid kerítésszakasz miatt a gépszállítás és a szervezés többe kerül, mint amennyit a munka ér; ilyen esetben környékbeli kisvállalkozót javaslunk. Teljes portafelszámolásnál, régi lakóház bontásánál, pajta- és istállóegyüttes eltávolításánál vagy logisztikai csarnok bontásánál viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és néhány napon belül időpontot adunk a helyszíni felmérésre.