Gépi bontás: nagy tömeg, rövid határidő, saját géppel

Gépi bontásnál a szerkezetet önjáró munkagép szedi szét, a kezelő a gépből dolgozik, és a bontóerőt nem az ember izma, hanem a hidraulika adja. Ez néhány nagyságrenddel nagyobb teljesítmény, mint amit kézzel el lehet érni, és pontosan ebből következik minden előnye és minden korlátja is.

Az előny egyértelmű: egy szabadon álló családi ház felmenő szerkezete géppel napok alatt a földre kerül, egy vastag ipari padlólemez feltörése géppel egyáltalán elvégezhető, kézzel nem. A korlát ugyanennyire egyértelmű: a gép nagy, nehéz, rezeg, és nem tud finoman megállni. Ott van helye, ahol a szerkezet szabadon áll vagy szabaddá tehető, a gép biztonságosan beállhat, és a környezet elviseli a rezgést és a zajt.

Érdemes tisztázni azt is, mit nem jelent a gépi bontás. Nem azt, hogy a gép nekimegy az épületnek, és ami marad, azt elviszik. A szerkezetet felülről lefelé, szakaszosan szedjük vissza, és minden gépi munkát megelőz egy kézi szakasz: a szerelvények, a nyílászárók, a menteni kívánt anyagok és a külön kezelendő hulladék kiszedése. Az sem igaz, hogy a gépi bontásnál nincs szükség válogatásra — éppen ellenkezőleg, a nagy tömeg miatt itt a legfontosabb, hogy a frakciók a helyszínen elváljanak egymástól.

Amiért a leggyakrabban gépi bontást kérnek

• Szabadon álló családi ház, nyaraló, melléképület, garázs, istálló, pajta teljes elbontása, alapokkal együtt.
• Ipari csarnok, műhely, raktár és kiszolgálóépület visszabontása telephelyen.
• Betonozott térburkolat, manőverezőfelület, útalap, betonlemez felszedése.
• Alaptestek, gépalapok, aknák, medencék, tartálylábazatok kiszedése.
• Támfal, kerítéslábazat, betonozott rámpa és lépcsősor bontása.
• Silók, tárolók, mezőgazdasági épületek elbontása nagy telken.
• Vasbeton szerkezetek, koszorúk, pillérek, előregyártott elemek bontása.

Amit a gépi bontás nem old meg: az emeleti belső bontást, a lakott épületben végzett munkát, a rezgésre érzékeny környezetet és a részleges, milliméterre szabályozott visszabontást. Ezekre a kézi bontás vagy a kettő ötvözete, a kombinált bontás való — a valóságban a legtöbb munkánk ilyen. Egy telken például a berendezés kiszerelése és a nyílászárók kiszedése kézzel történik, a szerkezet bontása géppel, a szomszéd tűzfalához csatlakozó sáv pedig megint kézzel. Ha bizonytalan, hogy az Ön esetében melyik jön szóba, a bejáráson eldöntjük.

A gépi bontás nem egyetlen gép, hanem gép és munkaeszköz párosítása. Ugyanaz a kotró teljesen mást tud attól függően, mi van a gémje végén, és a helyes adapterválasztás dönti el, hogy a munka gyors és tiszta lesz-e, vagy elhúzódik és fölösleges törmeléket termel.

A leggyakrabban használt bontóeszközök

• Hidraulikus bontókalapács. A klasszikus megoldás betonhoz, vasbetonhoz, alaptesthez, padlólemezhez, útalaphoz. Nagy erő, gyors haladás, cserébe erős zaj és jelentős rezgés — érzékeny környezetben ez a korlátja.
• Betonroppantó. Ütés helyett nyomással töri a betont, és közben elvágja a betonvasat. Lényegesen kevesebb rezgést és port okoz, mint a kalapács, ezért ott előnyös, ahol megmaradó szerkezet vagy szomszédos épület van a közelben.
• Rágófej. Falazat és vasbeton szerkezet darabolására és egyben szortírozására alkalmas: a szerkezetet harapja, nem üti, a beton leválik a vasról, és a fém külön válogatható.
• Bontóolló. Acélszerkezet, tartók, csarnokváz, tartály, fémlemez vágására — ipari bontásnál ez a legfontosabb eszköz.
• Bontókanál és rendezőkanál. A már lebontott anyag mozgatására, válogatására, rakodására, valamint a földmunkára és a visszatöltésre.
• Rakodógép és daru. Az anyagmozgatásra, a konténerbe rakásra és a nagyobb elemek megemelésére.

A géptípust nem a bontandó tömeg, hanem a rendelkezésre álló hely és a szükséges magasság választja ki. Egy szabadon álló, nagy telken álló csarnokhoz nagy gém és nagy tömegű gép kell, egy zárt udvarba viszont csak kisgép fér be, esetleg gumihevederes vagy minikotró. Ha a bontandó magasság nagyobb, mint amit a gém elér, akkor a bontás szintenként, felülről lefelé, szakaszos visszabontással történik — a szerkezetet nem döntjük rá a saját tömegére, hanem ellenőrzött módon szedjük vissza. Ez lassabb, de kiszámítható, és ez az, ami szomszéd mellett egyáltalán vállalható.

A gép odajuttatása külön feladat. A lánctalpas gép trélerrel érkezik, ehhez megfelelő szélességű behajtó, fordulási hely és teherbíró burkolat kell. A felmérésen ezt is végignézzük, mert hiába a megfelelő gép, ha nem tud lejönni a trélerről.

A gépi bontásnál a legtöbb hiba nem a bontásnál, hanem a gép elhelyezésénél keletkezik. A gép több tíz tonnát nyomhat, és ez a tömeg oda kerül, ahol áll — ha az a hely nem bírja el, a baj nem a bontandó szerkezetet éri.

Amit a beállás előtt tisztázni kell

• Mi van a gép alatt. Pince, alápincézett rész, kút, akna, derítő, csatornaág, régi pincejárat, betemetett gödör. Ezek a szintplánon ritkán szerepelnek, viszont a gép súlya alatt beszakadhatnak.
• Milyen a talaj. Frissen visszatöltött, tömörítetlen föld, magas talajvíz, kötött agyag esőben, laza homok — mindegyik más megtámasztást kíván, adott esetben terítést vagy kipallózást.
• Mekkora a szabad tér. A gép forgásához, a gém kinyúlásához és a törmelék eséséhez hely kell, és ennek a területnek üresnek kell maradnia.
• Hol van légvezeték. A gém magassága és a szabadvezeték távolsága biztonsági kérdés, nem kényelmi.
• Hova hullik a törmelék. A leomló anyag nem oda esik, ahonnan lejön: számolni kell a szétgurulással és a visszapattanással.

A munkaterület lehatárolása ezért nem formaság. Kerítést, védőkorlátot vagy táblás elkerítést állítunk, a veszélyzónába nem engedünk be senkit, a járda vagy a közlekedési útvonal érintésénél terelést alakítunk ki. Lakott környezetben és forgalmas utcánál védőháló, védőállvány vagy járda feletti védőtető is szükséges lehet, ez külön tétel.

A rezgés a másik kulcskérdés. A bontókalapács ütése a talajon és a csatlakozó szerkezeteken keresztül terjed, és a szomszédos épületben repedést, vakolatleválást, régi boltozatnál elmozdulást okozhat. Ahol szomszédos épület, közös tűzfal, régi, gyenge állagú szerkezet vagy érzékeny berendezés van a közelben, ott ütés helyett roppantóval és rágófejjel dolgozunk, illetve előzetes vágásokkal tagoljuk a szerkezetet, hogy kisebb energiával váljon szét. Zárt sorú beépítésnél a szomszédos tűzfal melletti sávot nem géppel, hanem kézzel szedjük vissza. Ha a szomszédos ingatlan állapotáról vita várható, javasoljuk, hogy a kezdés előtt készüljön fényképes állapotfelvétel — ezt a tulajdonos rendeli meg, de a bejáráson szólunk érte.

Gépi bontásnál a meglepetések nagyobbik része a föld alatt vár, nem a falban. Az épület fölötti része látszik, az alatta lévő nem, és a tervek — ha vannak — ritkán mutatják meg, mi került oda az évtizedek alatt.

Ismeretlen közmű. A telken belüli vezetékek nyomvonala gyakran dokumentálatlan: régi vízbekötés, elhagyott gázág, kábel, csatorna, öntözőrendszer. A közmű-leválasztást a szolgáltatóktól a tulajdonos rendeli meg, és a leválasztást igazoló dokumentum nélkül nem kezdünk bontani — ez nem óvatoskodás, hanem az egyetlen mód elkerülni egy megvágott gázvezetéket. Ha bontás közben azonosítatlan vezeték kerül elő, leállunk, és tisztázzuk, mi az.

Föld alatti műtárgy. Betemetett akna, olajfogó, derítő, ciszterna, kút, régi pinceág, tartály. Ezek nemcsak a gép alatt jelentenek veszélyt, hanem többletmunkát is: fel kell tárni, ki kell szedni vagy szakszerűen meg kell szüntetni, a helyét pedig rétegesen vissza kell tölteni.

A vártnál nagyobb szerkezet. Rendszeresen előfordul, hogy az alaptest szélesebb, a padlólemez vastagabb, a koszorú erősebb, vagy az épület alatt egy korábbi, elbontott épület alapja is ott van. Ez tömegben és időben is többlet, ezért mérjük fel a helyszínen, és ezért írjuk az ajánlatba, mit feltételeztünk.

Veszélyes és külön kezelendő anyag. Azbeszttartalmú hullámpala, csőszigetelés, szellőzőelem, kátránylemez szigetelés, olajos padozat, vegyszermaradék. Az azbeszttel járó munkát nem vállaljuk: külön jogosultsághoz kötött tevékenység, feltételeit a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szabályozza. Ha ilyet találunk, az érintett szakaszon leállunk.

Szerkezeti állapot. Egy régóta üresen álló, beázott épület máshogy viselkedik, mint ahogy a szerkezete alapján várható: a fa elkorhad, a fal megrogy, a födém megbízhatatlan. Ilyenkor a bontás sorrendjét a helyszínen módosítjuk. Ha az ajánlatban nem szereplő dolog kerül elő, megállunk, felhívjuk a 06 20 8086764 számról, és közös döntésig nem folytatjuk.

A gépi bontás fő terméke a törmelék, méghozzá sokkal nagyobb tömegben, mint amivel a legtöbben előre számolnak. Egy szokásos családi ház bontásából annyi anyag keletkezik, hogy az elszállítás önmagában több napos logisztika, és a munka üteme sokszor nem a bontásnál, hanem a fordulószámnál akad meg.

A szelektálás a keletkezés helyén történik, és ezt a gép jól tudja: rágófejjel a beton leválik a betonvasról, bontóollóval az acélszerkezet darabolható, rendezőkanállal a kevert anyag szétválogatható. A tipikus frakciók: beton és vasbeton, tégla- és cseréptörmelék, fém, fa, üveg, műanyag, hőszigetelés, salak és feltöltőanyag, valamint a vegyes építési hulladék. Külön, veszélyes kategóriában kezelendő a kátránylemez, az olajos anyag és minden azbeszttartalmú elem. Az építési-bontási hulladék kezelésének kereteit a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet adja meg.

A tiszta beton- és téglatörmelék töréssel újrahasznosítható, és ha a telken úgyis szükség lesz feltöltésre, útalapra vagy tereprendezésre, akkor helyben visszaépíthető. Ez két irányból is számít: kevesebb anyagot kell kiszállítani, és kevesebb feltöltőanyagot kell behozni. Nem minden anyag alkalmas rá, és nem minden helyzetben megengedett, ezért ezt a felmérésen külön megbeszéljük.

Az utómunka a gépi bontásnál valódi tereprendezés: a pincegödröt és az alapok helyét rétegesen visszatöltjük és tömörítjük, a felületet elegyengetjük, a lehatárolást elbontjuk, és a közterületet, ha érintettük, helyreállítjuk. A befogadóhelyektől kapott igazolásokat összegyűjtjük, és a munka lezárásakor átadjuk. A fémhulladék külön kezelendő és külön is értékesíthető frakció; ha ilyen mennyiség keletkezik, azt az ajánlatban jelezzük, és megbeszéljük, hogyan számoljuk el. Ha bontott anyagot — fémet, gerendát, régi téglát, térkövet — meg szeretne tartani, azt a kezdés előtt jelezze az iroda@gkbontas.hu címen, mert a gép a bontás közben törmelékké alakítja azt, ami nincs előre kiszedve.

A menet minden gépi munkánál ugyanaz, csak az előkészítés hossza változik. A bontás maga rendszerint a rövidebb szakasz.

1. Megkeresés. Mondja el, hol van az ingatlan, mit kell elbontani, körülbelül mekkora, és mikorra kellene elkészülnie. Ebből tudunk bejárási időpontot adni. Telefon: 06 20 8086764.
2. Helyszíni felmérés. Megnézzük az épület szerkezetét és állapotát, a telek megközelíthetőségét, a behajtó szélességét, a gép beállásának helyét, a szomszédos beépítést, a közműórákat és a konténer helyét. A felmérés díjmentes és nem kötelezi semmire.
3. Írásos ajánlat. Egy-három munkanapon belül küldjük, munkanemekre bontva, a becsült időtartammal, a kivonuló gépekkel és a várható törmelékmennyiséggel.
4. Szerződés. Írásban rögzítjük a bontás terjedelmét, a kezdés napját, az ütemezést, a fizetés rendjét és azt, milyen dokumentumokat kap a végén.
5. Engedélyek és leválasztás. A bontási eljárást — ha az adott munkánál szükséges — a tulajdonos indítja, a kereteit a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet adja. A víz, gáz, villany és csatorna leválasztását a szolgáltatóktól kell megrendelni. Mi a műszaki adatokat adjuk hozzá. Igazolás nélkül nem kezdünk.
6. Munkaterület-átvétel. Lehatároljuk a területet, kihelyezzük a konténereket, kijelöljük a gép beállását és a szállítási útvonalat, tájékoztatjuk a szomszédokat a munkavégzés idejéről.
7. Előkészítő kézi munka. A nyílászárók, a szerelvények, a gépészet és a menteni kívánt anyagok kiszedése, valamint a veszélyes anyagok elkülönítése — ez géppel nem végezhető el.
8. A gépi bontás. Felülről lefelé, szakaszosan, folyamatos porkötéssel, frakciónkénti válogatással. Az anyagot menet közben rakodjuk és szállítjuk, hogy ne torlódjon fel a telken.
9. Alapok és földmunka. Az alaptestek, a padlólemez és a föld alatti szerkezetek kiszedése, a gödrök rétegenkénti visszatöltése és tömörítése.
10. Átadás. Elegyengetett, letisztított terület, közös bejárással. Ekkor kapja meg a hulladékkezelési igazolásokat és a végszámlát.

Nem kell a helyszínen tartózkodnia, elég, ha telefonon elérhető. A csúszás leggyakoribb oka nem a bontás, hanem az előkészítés: a szolgáltatói leválasztás időzítése, a hatósági eljárás átfutása és a gépszállítás megszervezése. Ezért érdemes már az első hívásnál elmondani, milyen határidőhöz kell igazodnia. Ha bármelyik ponton kérdése van, írjon az iroda@gkbontas.hu címre.

A gépi bontásnál az árat elsősorban a mozgatandó tömeg, a gépidő és a szállítási fordulószám határozza meg, nem a bontandó alapterület. Két egyforma alapterületű épület ára jelentősen eltérhet, ha az egyik könnyű szerkezetű, a másik vasbeton. Az ajánlatunk ezért tételsor, becsült időtartammal és a kivonuló gépek megnevezésével. Konkrét összegek az ároldalunkon szerepelnek, sávosan; felmérés nélkül felelősen csak nagyságrend adható.

Ami a leginkább befolyásolja

• A szerkezet anyaga: a vasbeton bontása és a betonvas leválasztása a legköltségesebb, a könnyűszerkezet a legolcsóbb.
• A keletkező törmelék tömege és a szükséges konténerfordulók száma.
• A befogadóhely távolsága és a szállítási útvonal minősége.
• A megközelíthetőség: behajtó szélessége, fordulási hely, teherbírás, gépszállítás lehetősége.
• A szomszédság közelsége: rezgéskorlátozás, kézi visszabontás a csatlakozó sávban, védőállvány.
• A pince, az alaptestek és a föld alatti műtárgyak megléte és mérete.
• A visszatöltés igénye és a szükséges feltöltőanyag mennyisége.
• Az újrahasznosítható tiszta törmelék aránya, mert ez csökkenti a kiszállítandó tömeget.

Az ajánlat alaptételei jellemzően: gépszállítás és gépbeállás, a megnevezett szerkezetek bontása, alapok és lemezek kiszedése, előkészítő kézi munka, munkaterület lehatárolása, porkötés, frakciónkénti válogatás, rakodás, konténerállítás és -csere, fuvar, befogadás, visszatöltés, tereprendezés. Külön tétel a statikus bevonása, a védőállvány, az esetleges vágásos technika, a közterület-használat, a víztelenítés, a behozott feltöltőanyag, a föld alatti műtárgy megszüntetése és a hétvégi munkavégzés. Nem tartalmazza a hatósági díjakat, a közmű-leválasztás szolgáltatói költségét, a szakértői dokumentációt, az azbesztmentesítést és a talajszennyezés vizsgálatát.

Nem minden bontás gépi bontás, és nem az az érdekünk, hogy géppel menjünk ki oda, ahol nincs értelme. Van néhány helyzet, amelyben kifejezetten mást javasolunk.

Nem gépi bontást javasolunk, ha a munkaterület emeleten van, vagy csak lépcsőházon át érhető el; ha lakott épületben, működő üzlet mellett vagy irodaházban kell dolgozni, és a rezgés zavaró lenne; ha a bontandó szerkezet közvetlenül csatlakozik megmaradó szerkezethez, és a határvonalat pontosan kell tartani; ha védettség miatt csak részleges visszabontás lehetséges; ha értékmentés a cél, mert a gép a bontott anyagot törmelékké alakítja; vagy ha a szerkezet állapota olyan bizonytalan, hogy a bontás mértékét menet közben, folyamatosan kell szabályozni.

Külön eset, amikor a gép elméletben megfelelő lenne, de nem tud beállni: keskeny, meredek behajtó, alápincézett udvar, teherbírás nélküli burkolat, közeli szabadvezeték, vagy egyszerűen nincs annyi hely, amennyi a gém kinyúlásához és a törmelék eséséhez kell. Ilyenkor vagy kisgépes megoldást keresünk, vagy kézi és gépi szakaszokra osztjuk a munkát.

Amit nem vállalunk: azbeszttartalmú anyag eltávolítását, technológiai berendezések leszerelését, tartályok tisztítását, szennyezett talaj kezelését, valamint robbantásos bontást. Nem kezdünk bontani igazolt közmű-leválasztás nélkül, és nem bontunk teherhordó szerkezetet statikai állásfoglalás nélkül ott, ahol az épület megmaradó része érintett. Ha nem biztos benne, hogy az Ön munkájához gép kell-e, hívja a 06 20 8086764 számot, kimegyünk, és megmondjuk — akkor is, ha a válasz az, hogy itt nem gépre van szükség.