Csarnokbontás: acélváz, vasbeton váz, könnyűszerkezet

Csarnoknak azt az épületet nevezzük, amelynek a terhét nem falak, hanem oszlopok és főtartók viselik, a fesztáv nagy, a belső tér egybefüggő, a határolás pedig önhordó vagy vázra függesztett burkolat. Ebből következik minden, ami a bontásában más: nincs olyan fal, amit el lehet venni anélkül, hogy bármi történne, viszont van néhány elem, amelynek a kivétele az egész szerkezet állékonyságát megszünteti.

A szolgáltatás a teljes épületre vonatkozik: fedés és héjazat, oldalfali burkolat, szegélyek és bádogos szerkezetek, szelemenek és falvázgerendák, szélrácsok és merevítők, főtartók és oszlopok, kehelyalapok vagy leerősítő talpak, betonpadló és a benne lévő gépalapok, aknák, csatornák. Ha a csarnok mellett iroda-, öltöző- vagy szociális szárny áll, azt is bontjuk, csak ott már falazott szerkezettel dolgozunk, más technológiával.

Érdemes elhatárolni két rokon munkától. Az általános épületbontás falazott, teherhordó falas házakra vonatkozik, ahol a szerkezet önmagát támasztja meg, és a bontás sorrendje sokkal szabadabb. Az ipari bontás ennél tágabb: ott a szerkezet bontása csak az egyik munkanem a technológiai leszerelés, a csővezetékek, a közműkiváltás és a telephely-felszámolás mellett. A csarnokbontás a kettő között van: tisztán szerkezeti feladat, de nagy tömegű és nagy magasságú szerkezeten.

Amiért csarnokot bontatnak

• A telephelyen új, korszerűbb épület kerül a régi helyére, és a beruházás nem indulhat, amíg a terület nem üres.
• Az elavult raktár vagy műhely fenntartása többe kerül, mint amennyit hoz.
• Vihar, hó vagy tűz megrongálta a szerkezetet, és a helyreállítás nem gazdaságos.
• Bérelt telken lejár a szerződés, és az eredeti állapotot vissza kell állítani.
• Mezőgazdasági üzemben géptároló, szárító, magtár, istálló válik feleslegessé.
• Az ingatlan eladás vagy telekmegosztás előtt áll, és a vevő üres területet kér.

A szolgáltatás határa ott van, ahol a szerkezet véget ér. A csarnokban álló gépsort, targoncatöltőt, kompresszort, technológiai csővezetéket nem mi szereljük le, és a bontás csak azután indulhat, hogy ezek kikerültek az épületből. Ugyanígy nem tartozik ide a padlóban maradt technológiai szennyeződés kezelése. Ha nem biztos benne, hogy az Ön épülete csarnokként vagy hagyományos épületként bontandó, elég egy fénykép és néhány adat a fesztávról: telefonon a 06 20 8086764 számon előzetesen meg tudjuk mondani, mire számítson, és abban is segítünk eldönteni, hogy a felmérésre kit érdemes még elhívni.

A vázas szerkezet bontásának egyetlen biztonságos módja az, ha visszafelé haladunk azon az úton, amelyen felépült. Először azt vesszük le, ami utoljára került fel, és mindig úgy, hogy a megmaradó rész merevítése a saját bontásáig érintetlen maradjon. Ez lassabb, mint a rombolás, cserébe kiszámítható, és nem függ attól, hogy a szerkezet éppen hogyan viselkedik.

A jellemző munkasorrend

1. Tetőfedés és oldalfali burkolat. A trapézlemez és a szendvicspanel leszerelése emelőkosárból vagy állványról, elemenként, a rögzítők kicsavarozásával. A leszedett táblát nem dobáljuk, mert deformálódva sokkal nagyobb helyet foglal a konténerben.
2. Bádogos szerkezetek, ereszcsatorna, fényáteresztő sávok, tetőablakok. A polikarbonát és az üveg külön frakció, és a rajta való járás életveszélyes, ezért ez a szakasz mindig kötött munkavédelmi renddel megy.
3. Másodlagos szerkezet. Szelemenek, falvázgerendák, függesztések, kábeltálcák, világítás, fűtőberendezés, kapuszerkezetek.
4. Merevítések és szélrácsok. Csak akkor, amikor a hozzájuk tartozó mezőt már ideiglenes megtámasztás vagy daru tartja.
5. Főtartók és oszlopok. Mezőnként, daruval megfogva, csavarkötés bontásával vagy lángvágással, ellenőrzött leemeléssel. A darun lógó elemet a földön daraboljuk tovább.
6. Alapok és padlólemez. Kehelyalap, talpgerenda, betonpadló, gépalapok, aknák és padlócsatornák kiszedése kotróval, bontókalapáccsal, roppantóval.

Acélnál a csavarozott kötés a jó hír: szétszerelhető. A hegesztett csomópontot és a beépített oszloptalpat viszont vágni kell, erre a lángvágás a szokásos megoldás, nagyobb keresztmetszetnél a kotróra szerelt hidraulikus bontóolló. Vasbeton vázon ez fordítva van: ott a csomópontokat roppantóval, rágófejjel bontjuk meg, és a betonvasat vágjuk el.

A daru nem kényelmi eszköz ebben a munkában, hanem a biztonság feltétele. A megfogott, megemelt tartó nem eshet váratlanul, és nem viszi magával a szomszédos mezőt. A darutípust és a beállási helyet a felmérésen jelöljük ki, mert a gém alá teherbíró, sík felület kell, és a fordulási körben nem lehet szabadvezeték. A magasban végzett munkához emelőkosár és zuhanásgátló kell; ahol a szerkezet állapota ezt nem engedi, ott nem küldünk fel embert, hanem gépről oldjuk meg ugyanazt a feladatot.

A három vázanyag három külön munkamenet. Ránézésre hasonló csarnokok bontása között többszörös eltérés lehet időben és költségben, és ezt majdnem mindig a váz anyaga magyarázza. A felmérésen ezért az elsők között azt nézzük meg, miből van az oszlop és a tartó, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Acélvázas csarnok. A legkezelhetőbb eset. Az elemek csavarozottak vagy hegesztettek, a szerkezet szétszerelhető vagy vágható, és a bontott acél teljes egészében visszanyerhető anyag. A munka üteme itt a lángvágáson és a daruzáson múlik. Nehézséget a nagy magasság, a nagy fesztávú rácsos tartó és a korrodált, elvékonyodott keresztmetszet okoz: az utóbbi kiszámíthatatlanul viselkedik, ezért ilyen szerkezetre nem küldünk fel embert, hanem gépi és darus megoldással dolgozunk.

Vasbeton vázas csarnok. Előregyártott oszlop, kehelyalap, feszített tartó vagy héjszerkezet. Nagy tömeg, nehéz emelés, és a feszített elemeknél külön óvatosság: a megfeszített betétben energia van, ezért ilyen tartót nem vágunk át találomra, hanem lefektetve, ellenőrzött módon bontunk meg. A frakció beton és betonvas, a törmelék tömege sokszorosa az acélvázasnak, ezért itt a fuvarszám adja a határidőt.

Könnyűszerkezetes csarnok. Vékonyfalú, hidegen hajlított acélprofilok, ragasztott fa főtartó, sátorszerkezet, ponyvaborítás. Gyorsan bontható, de a legkevésbé stabil bontás közben: a vékony profil kihajlik, a ponyva a szélben terhel, a ragasztott fatartó pedig egyben marad vagy egyszerre törik. Szelesebb időben ezeket nem bontjuk.

A burkolat is meghatározza a menetet

• Trapézlemez. Csavarozott, leszerelhető, tiszta fémfrakció, jól kezelhető.
• Szendvicspanel. Fémlemez és habmag összeragasztva; a két anyag a helyszínen nem választható szét gazdaságosan, ezért jellemzően kevert frakcióként kezelendő, és a térfogata miatt sok konténert visz el.
• Azbesztcement hullámpala. Régi csarnokoknál gyakori. Ezt nem szereljük le: külön jogosultsághoz kötött munka, a feltételeit a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szabályozza.
• Előregyártott betonpanel oldalfal. Darus leemelés, nagy tömeg, alsó rögzítés bontása.
• Falazott lábazat vagy tűzfal. A vázas bontás közben hagyományos falbontási technológiát igényel.

A padozat is szerkezeti kérdés, nemcsak burkolat. Az ipari padlólemez sokszor vastagabb és erősebben vasalt, mint amire a tulajdonos emlékszik, alatta szigetelés és tömörített ágyazat van, a felületén pedig kopásálló réteg. Ez a gépi bontásnál számít: a lemez feltörése önálló munkanem, amelynek az időigénye a vastagságtól és a vasalástól függ.

A csarnokbontás legnagyobb kockázata nem az, hogy nem tudjuk elbontani, hanem az, hogy a szerkezet nem akkor és nem úgy mozdul, ahogy terveztük. Egy nagy fesztávú váz addig áll, amíg a merevítései a helyükön vannak; ha egy szélrács vagy egy csomópont hamarabb kerül ki, mint kellene, egy egész mező eldőlhet, és a szomszédos mezőt is magával viszi.

Rejtett merevítő szerep. Előfordul, hogy a burkolat vagy egy utólag beépített közfal, galéria, gépészeti tartószerkezet is részt vesz a merevítésben, pedig eredetileg nem annak készült. Ezért nem vesszük le egyszerre az összes falburkolatot, hanem mezőnként haladunk, és ahol bizonytalanság van, ideiglenes megtámasztást építünk.

Korrózió és kifáradás. Csapadéknak kitett, fűtetlen csarnokban az oszloptalp és a csomólemez elvékonyodhat, a csavar elrozsdásodhat. Ez kívülről nem látszik, mert a festés ép marad. Ha ilyet találunk, a kézi szakaszokat kihagyjuk, és mindent gépről vagy daruról oldunk meg.

Károsodott szerkezet. Hó, vihar vagy tűz után a tartó már elmozdult, a maradék teherbírás nem becsülhető. Ilyen csarnokba nem lépünk be, a bontást kívülről kezdjük, és a mozgásra alkalmas irányt előre kijelöljük.

Ami a padló alatt van. Padlócsatorna, olajfogó akna, gépalap, tartálylábazat, technológiai vezeték, sokszor a tervektől eltérő helyen. A padlólemez feltörésekor derül ki, és többletmunkát jelent.

Veszélyes anyag. Azbesztcement fedés vagy szellőzőelem, kátránylemez szigetelés, olajjal átitatott padlóbeton, régi hőszigetelés. Az érintett szakaszon leállunk, és megbeszéljük, hogyan tovább.

Szél. A nagy felületű, félig lebontott szerkezet a szélnek kitett vitorla. Erős szélben a magasban végzett munkát felfüggesztjük, és a félkész állapotot leszéleljük vagy megtámasztjuk — ez időben többlet, de nem hagyható el.

Ha az ajánlatban nem szereplő körülmény kerül elő, megállunk, dokumentáljuk, és egyeztetünk. A döntésig nem folytatjuk; az egyeztetés az iroda@gkbontas.hu címen írásban is mehet, hogy nyoma legyen.

Egy csarnok bontásából egészen más hulladékösszetétel keletkezik, mint egy lakóépületéből: kevés a vegyes anyag, sok a fém és — vasbeton váznál — sok a beton. Ez az összetétel a szelektálásnak kedvez, mert a frakciók a bontás sorrendjéből adódóan maguktól elválnak egymástól.

A fém a legértékesebb és a legjobban kezelhető frakció. Az acélváz, a trapézlemez, a kapuszerkezet, a csőhálózat és a betonból kiszedett betonvas anyagában újrahasznosítható. A fémet külön gyűjtjük, mérlegjeggyel adjuk át, és az elszámolás módját az ajánlatban rögzítjük — ezt előre tisztázzuk, mert utólag vitatható lenne.

A beton és a vasbeton a másik nagy tömegű frakció. A padlólemez, a kehelyalap és az előregyártott elemek betonja töréssel újrahasznosítható, és ha a területen úgyis szükség lesz feltöltésre vagy útalapra, a tört anyag helyben visszaépíthető. Ez kevesebb kiszállított tonnát és kevesebb behozott anyagot jelent. Nem minden beton alkalmas erre, és nem minden helyzetben megengedett, ezért a felmérésen külön beszéljük meg.

A többi frakció: fa a ragasztott tartókból és a lécezésből, üveg és polikarbonát a fényáteresztő sávokból, ásványgyapot és habanyag a szigetelésből, műanyag, kábel, valamint a szendvicspanel mint kevert anyag. Külön, veszélyesként kezelendő a kátránylemez, az olajos padlóbeton és minden azbeszttartalmú elem. A kezelés kereteit a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet adja meg; az átvételt igazoló dokumentumokat a munka lezárásakor átadjuk.

Az utómunka a padlólemez alatt kezdődik: az aknákat, csatornákat, gépalapokat kiszedjük, a gödröket rétegesen visszatöltjük és tömörítjük, a felületet elegyengetjük, hogy a terület továbbépítésre vagy közlekedésre alkalmas legyen. Ha a csarnok mellett működő üzemrész marad, a szabaddá vált csatlakozó felületeket lezárjuk és ideiglenesen védjük.

A csarnokbontásnál az előkészítés hosszabb, mint a legtöbb bontásnál, mert daru, tréler és nagy géptömeg mozog a területen, és ezt előre kell szervezni.

1. Adategyeztetés telefonon. Mondja el, hol van a telephely, mekkora a csarnok alapterülete és belmagassága, milyen a váz és a burkolat anyaga, van-e mellette működő épület. Ebből tudunk bejárási időpontot adni a 06 20 8086764 számon.
2. Helyszíni felmérés. Megnézzük a váz és a csomópontok állapotát, a burkolatot, a padlólemez vastagságára utaló jeleket, a gépalapokat, a közműcsatlakozásokat, a daru és a kotró beállási helyét, a tréler megközelítési útvonalát és a szabadvezetékeket. A felmérés díjmentes.
3. Írásos ajánlat. Egy-három munkanapon belül, munkanemekre bontva: burkolatleszerelés, szerkezetbontás, alap- és lemezbontás, elszállítás, tereprendezés, külön tételekkel.
4. Szerződés és ütemterv. Rögzítjük a bontás terjedelmét, a kezdést, a szakaszolást, a fizetés rendjét és az átadandó dokumentumokat. Működő telephelynél itt írjuk le azt is, mikor melyik terület nem használható.
5. Engedélyek és leválasztás. A bontási eljárást — ha szükséges — a tulajdonos indítja, a kereteit a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet adja. Az áram, víz, gáz és a tűzivíz leválasztását a szolgáltatótól, illetve az üzemeltetőtől kell megrendelni. Igazolás nélkül nem kezdünk.
6. Munkaterület-átvétel. Lehatárolás, a veszélyzóna kijelölése, konténerhelyek, gépbeállás, szállítási útvonal, a dolgozók beléptetési rendje.
7. Kiürítés és leszerelés. A csarnokban maradt anyag, állvány, polcrendszer, világítás és gépészet elszállítása, valamint minden olyan elem kiszedése, amit meg kíván tartani.
8. Burkolat és másodlagos szerkezet bontása. Elemenként, magasban végzett munkára vonatkozó szabályok szerint.
9. Vázbontás mezőnként. Daruval megtámasztva, vágással vagy csavarkötés bontásával, a lebontott elem földi darabolásával.
10. Alap, padlólemez, földmunka. Lemezfeltörés, gépalapok és aknák kiemelése, visszatöltés, tömörítés, elegyengetés.
11. Átadás. Közös bejárás, fotódokumentáció, hulladékkezelési igazolások, mérlegjegyek, végszámla.

A megrendelő dolga a hozzáférés biztosítása, a leválasztások megrendelése és a döntés a menteni kívánt anyagokról. Minden más a miénk. Ha a telephely a bontás alatt is működik, kérjük, jelöljön ki egy kapcsolattartót, mert napi szintű egyeztetés lesz.

Csarnoknál az alapterület a legrosszabb árazási alap, mégis ezt kérdezik először. Két azonos alapterületű épület között könnyen kétszeres különbség lehet, ha az egyik könnyűszerkezetes, csavarozott acélváz trapézlemezzel, a másik pedig előregyártott vasbeton váz vastag ipari padlólemezzel és gépalapokkal. A bontandó tömeg és a magasság dönt, nem a négyzetméter. Konkrét összegek az ároldalunkon szerepelnek, sávosan; felmérés nélkül felelősen csak nagyságrend adható.

Amit az ajánlat készítésekor mérlegelünk

• A váz anyaga és a csomópontok kialakítása: csavarozott, hegesztett vagy monolit.
• A belmagasság és a fesztáv, mert ez határozza meg a daru- és gépigényt.
• A burkolat típusa: a szendvicspanel leszerelése lassabb és térfogatban sokkal több, mint a trapézlemezé.
• A padlólemez vastagsága és vasalása, a gépalapok, aknák, padlócsatornák mérete.
• Az alapozás típusa: kehelyalap, cölöp, talpgerenda, sávalap.
• A szerkezet állapota: korrodált vagy károsodott váznál lassabb, óvatosabb technológia kell.
• A megközelítés: tréler és daru beállása, teherbíró burkolat, fordulási hely.
• Működő telephely: szakaszolás, korlátozott munkaidő, beléptetés, forgalmi rend.
• A visszanyerhető fém mennyisége és az elszámolás módja.
• A visszatöltés igénye és a helyben tört anyag felhasználhatósága.

Az ajánlat alaptételei jellemzően: gép- és daruszállítás, lehatárolás, burkolatleszerelés, vázbontás, alap- és lemezbontás, darabolás, frakciónkénti válogatás, rakodás, konténerezés, fuvar, befogadás, visszatöltés, tereprendezés. Külön tételként szerepel a statikus bevonása, az ideiglenes megtámasztás, a magasban végzett munka állványigénye, a hétvégi vagy éjszakai ütem, a behozott feltöltőanyag, valamint a gépalapok és aknák megszüntetése. Nem tartalmazza a hatósági díjakat, a szolgáltatói leválasztás költségét, az azbeszttartalmú anyag eltávolítását, a technológiai berendezés leszerelését és a talajszennyezés vizsgálatát.

Nem minden csarnokprobléma megoldása a bontás, és van, amikor a teljes elbontás a legdrágább lehetőség a lehetségesek közül.

Ha a váz ép, csak a burkolat rossz, akkor sokszor elég a fedés és az oldalfal cseréje. Ilyenkor mi a burkolat visszabontását végezzük el, a vázat érintetlenül hagyva — ez önálló munka, és lényegesen kevesebbe kerül a teljes bontásnál. Kérjük, már az első megkeresésnél mondja el, ha ez a cél, mert más technológiát és más ütemezést jelent.

Ha a csarnokot máshol újra fel akarják állítani, akkor szétszerelésről beszélünk, nem bontásról: minden elemet sértetlenül kell kivenni, jelölni és tárolni, és ez lassabb, drágább munka. A szétszerelést vállaljuk, az új helyszínen történő újraépítést nem.

Ha csak egy bővítményt vagy egy szárnyat kell leválasztani, akkor a megmaradó rész homlokzatának lezárása, a merevítés pótlása és a szerkezet stabilizálása a munka nehezebb fele. Ezt tervezői és statikai közreműködés nélkül nem végezzük el.

Amit nem vállalunk: azbeszttartalmú anyag eltávolítását, technológiai berendezések leszerelését, tartályok tisztítását, szennyezett talaj kezelését, robbantásos bontást, és nem építünk fel semmit a bontás után. Nem kezdünk igazolt közmű-leválasztás nélkül, és nem bontunk olyan mezőt, amelynek az állékonyságáról a helyszínen nem tudunk meggyőződni.

Ha nem tudja eldönteni, hogy bontás, részleges visszabontás vagy szétszerelés kell-e, hívjon a 06 20 8086764 számon. Kimegyünk, megnézzük, és megmondjuk akkor is, ha a válasz az, hogy ezt a csarnokot nem érdemes elbontani.