Kézi bontás: ahol gép már nem fér be, és nem is szabad neki

Kézi bontásnak azt nevezzük, amikor a szerkezet szétszedése emberi erővel és kézi szerszámmal történik, gépi bontóeszköz beállítása nélkül. Nem arról van szó, hogy áram nélkül dolgozunk: elektromos vésőkalapács, sarokcsiszoló, falhoronymaró, gyémánttárcsás vágó és szúrófűrész mind a kézi bontás eszköze. A határvonal ott húzódik, hogy a szerszámot ember tartja a kezében, a bontás iránya és mértéke pillanatról pillanatra szabályozható, és a szerkezet terhelése nem a gép tömegétől függ.

Ez a szabályozhatóság a lényeg. Egy kotróra szerelt bontókalapács néhány perc alatt szétszedi ugyanazt a falat, amivel egy ember órákig dolgozik — de a kalapács nem tudja megkülönböztetni a leverendő vakolatot a mögötte futó gázcsőtől, és nem tudja megállítani magát egy hajszálnyival a megmaradó szerkezet előtt. A kézi bontás pontosan ezt tudja: adott vonalig bont, adott réteget vesz le, adott elemet szed ki épségben.

Mikor kerül elő ez a megoldás

• Emeleti lakás, iroda vagy üzlethelyiség belső bontása, ahol a gép fizikailag nem juttatható a munkaterületre.
• Lakott társasház, ahol a szomszédos lakásokat a rezgés és a porterhelés miatt kímélni kell.
• Közös tűzfalas, zártsorú beépítés, ahol a szomszédos épület szerkezete a bontandó falra támaszkodik.
• Védett vagy műemléki környezetben álló épület, ahol csak részleges visszabontás engedélyezett, és a megmaradó falazatnak sértetlenül kell maradnia.
• Értékmentés: bontott tömör tégla, tetőcserép, fagerenda, kovácsoltvas korlát, nyílászáró, burkolókő visszanyerése.
• Rossz állapotú, bizonytalan teherbírású födém, amelyre gépet ráállítani nem lehet.

Rokon szolgáltatásainktól az különbözteti meg, hogy itt az időigény és a munkaerőigény adja a munka gerincét, nem a géppark. A gépi bontás nagy tömeget mozgat rövid idő alatt, a kombinált bontás a kettőt váltogatja szakaszonként, a kézi bontás pedig ott kezdődik, ahol a másik kettő kockázatot jelentene. A legtöbb valós munkánál egyébként keveredik a három: a lakás belsejét kézzel bontjuk, a kikerülő törmeléket viszont már géppel rakodjuk, egy telken pedig a ház gépi bontása mellett a szomszéd tűzfalához csatlakozó sávot kézzel szedjük vissza. Az sem ritka, hogy a munka első fele kézi, mert még áll a tető és a födém, a második fele viszont már gépi, amikor a szerkezet szabadon áll. Ha nem tiszta, hogy az Ön feladatához melyik kell, a bejáráson megmondjuk, és azt is, hogy hol érdemes váltani a kettő között.

A kézi bontás fordított építés. Abban a sorrendben szedjük szét a szerkezetet, ahogy annak idején összeállt, csak visszafelé: a nem tartó rétegek jönnek először, a teherviselő elemek utoljára. Aki ezt a sorrendet felrúgja, előbb-utóbb olyan elemet ver ki, ami fölött még áll valami.

A szokásos munkasorrend egy belső bontásnál

1. Gépészet és elektromos hálózat lekötése, az élő vezetékszakaszok kijelölése és leszakaszolása.
2. Berendezés, beépített bútor, nyílászáró, szaniter kiszerelése — ami menthető, azt bontatlanul vesszük ki.
3. Burkolatok: padló- és falburkolat, álmennyezet, hidegburkolat, parketta, laminált padló.
4. Aljzat és feltöltés visszabontása a teherhordó szerkezetig.
5. Válaszfalak elbontása, felülről lefelé haladva.
6. Vakolat leverése, ha csupasz falazat a cél.
7. Statikusi véleményhez kötött szakasz: nyílásbontás, teherhordó szerkezet érintése — csak megtámasztás után.

A szerszámkészlet ehhez igazodik: elektromos vésőkalapács különböző hegyekkel, kézi kalapács és véső a finom munkához, sarokcsiszoló gyémánttárcsával a vágásokhoz, falhoronymaró a vezetékárkokhoz, szúrófűrész és láncfűrész a faszerkezethez, feszítővas, csákány, lapát, talicska. Ahol a rezgést a lehető legkisebbre kell szorítani — védett falazat mellett, vagy amikor a szomszédos szerkezet állapota kétséges —, ott vágásos technikát alkalmazunk: a bontandó részt körbevágjuk, és darabolva bontjuk ki, ütés nélkül. Nagy vastagságú vasbetonnál ennek a folytatása a gyémánt kötélfűrészes vagy falfűrészes vágás.

A por a kézi bontásnál nem melléktermék, hanem az egyik fő szempont, mert a munka lakott környezetben zajlik. Ellene több eszközt használunk egyszerre: a szerszámokra kötött porelszívást, vizes porkötést a nagy porterhelésű szakaszoknál, a nyílászárók és az átjárók fóliázását, portalanító függönyt a munkaterület és a lakott rész között, valamint a nyitott ajtók, lépcsőházi közlekedők letakarását. A napi takarítás a munka része. A zajos szakaszokat ott, ahol a házirend időkorlátot szab, az engedélyezett idősávba tesszük, a csendesebb munkákat — a bontott anyag válogatását, zsákolását, a kihordás előkészítését — pedig a korlátozott órákra ütemezzük. Ha a lakásban vagy az épület más részében közben laknak vagy dolgoznak, azt a felmérésen mondja el, mert ez a munkarendet és a lehatárolás módját is meghatározza.

A kézi bontás időigénye nem a bontandó tömegtől, hanem az anyag ellenállásától és a rétegrendtől függ. Ugyanaz a négyzetméter ötszörös különbséggel is bontható, attól függően, mi van benne.

Ami gyorsan és jól bontható kézzel

• Gipszkarton válaszfal, szerelt szerkezet: tábla, profil, szigetelés — bontása gyors, tiszta, szinte porrobbanás nélkül, és a fémprofil külön frakcióként kiválogatható.
• Kisméretű tömör tégla mészhabarcsban: a régi habarcs puha, a tégla darabosan válik, és értékmentésnél nagyrészt egészben kiszedhető.
• Vályog- és vertfal: könnyen bontható, de nagy tömegű, porzó, nedvesség hatására viszont ragadóssá válik.
• Fa szerkezetek: tetőszék, fafödém deszkázata, ácsolt válaszfal — fűrésszel darabolva, kézzel is jól kezelhető.
• Burkolatok, álmennyezet, hőszigetelés: a bontás nagyobbik része a legtöbb lakásfelújításnál ez.

Ahol a kézi bontás lassú vagy indokolatlan

• Vasbeton szerkezet: monolit lemez, gerenda, pillér, koszorú. Kézi vésőkalapáccsal is bontható, de rendkívül lassan, és a betonvas darabolása külön munka. Nagyobb felületnél vágásos technika vagy gépi bontás gazdaságosabb.
• Cementhabarcsba rakott, kiváló kötésű falazat: a habarcs erősebb a téglánál, a fal nem elemenként, hanem darabokban válik.
• Vastag ipari padlólemez, gépalap, alaptest: ezekhez gép kell, kézzel nem érdemes nekiindulni.
• Panel- és blokkos szerkezet: az előregyártott vasbeton táblák bontása és mozgatása emelőgépet kíván.

Az épülettípus is számít. Régi bérházi lakásnál a legnagyobb ismeretlen a padlórétegrend: gyakran több generációnyi burkolat, alatta salakfeltöltés, alatta fagerendás vagy poroszsüveg födém. Panelházban ennek az ellenkezője igaz: a szerkezet ismert és egységes, viszont szinte minden fal szerepet játszik a merevítésben, tehát a bontás mozgástere szűk. Családi háznál a válaszfalak vegyesek, gyakran több átépítés nyoma van bennük, és a falban futó vezetékek dokumentálatlanok. Ipari vagy telephelyi épület belsejében megint más a helyzet: a falazat és a válaszfal többnyire gyorsan bontható, viszont a padlólemez vastag, a gépalapok betonja erős, és a szerelvények leszerelése önmagában napokat visz el. Középületben, iskolában, rendelőben a korlát rendszerint nem szerkezeti, hanem üzemviteli: a bontásnak a nyitvatartáshoz kell igazodnia, és a lehatárolásnak folyamatosan zárnia kell. A bejáráson ezért falanként és helyiségenként nézzük végig, mit lehet, milyen sorrendben, és melyik szakaszhoz kell külön hozzájárulás.

A kézi bontásnál a meglepetések nagyobb része nem kockázat, hanem többletmunka: kiderül, hogy a rétegrend vastagabb, a falazat keményebb, a feltöltés súlyosabb, mint amennyi a felmérésen látszott. Néhány dolog viszont valódi kockázat, és ezekkel érdemes előre számolni.

Teherhordó szerkezet a válaszfal helyén. Régi épületben a falvastagság önmagában nem árulkodik. Van tizenkét centis fal, amely a födém egy sávját hordja, és van harmincas fal, amely csak térelválasztó. Ha a bontás közben olyan jel mutatkozik — a fal fölött koszorú vagy áthidaló van, a födémgerendák rá merőlegesen futnak, repedés jelenik meg a felette lévő szerkezetben —, leállunk, és statikus véleménye nélkül nem folytatjuk. Ez nem óvatoskodás: egy tévesen elbontott fal a felette lévő födém megroggyanását okozhatja.

Rejtett gépészet és élő vezeték. A falban futó víz-, gáz- és fűtésvezetékek, valamint az elektromos hálózat régi épületben ritkán ott van, ahol a terv szerint lennie kellene, és sokszor terv sincs. Bontás előtt vezetékkeresővel átnézzük a bontandó szakaszt, de a fém armatúra, a nedves fal és a nagy vastagság megzavarja a műszert. Ezért kérjük minden esetben az érintett szakaszok előzetes leszakaszolását és a gázvezeték szakszerű lezárását.

Azbeszttartalmú anyag. Régi épületben előfordulhat azbeszttartalmú padlóburkolat és ragasztó, csőszigetelés, szellőzőcsatorna, kéménybélés vagy hullámpala. Az ezzel járó munka külön jogosultsághoz kötött, feltételeit a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szabályozza, és arra jogosult szakcég végzi. Mi nem vállaljuk. Ha bontás közben ilyen gyanú merül fel, azonnal abbahagyjuk a munkát az érintett szakaszon, és jelezzük Önnek.

Nedvesség, penész, kártevő és szerkezeti romlás. A burkolat alatt gyakran derül ki átázott aljzat, korhadt gerendavég, penészes falszakasz vagy rovarrágta faszerkezet. Ezek nem a bontás következményei, de befolyásolják a folytatást és a helyreállítás terjedelmét. Ha ilyet találunk, lefényképezzük, megmutatjuk, és megbeszéljük, meddig menjen a bontás. Minden olyan esetben, ami az ajánlatban nem szerepelt, megállunk és felhívjuk a 06 20 8086764 számról — közös döntés nélkül nem dolgozunk tovább.

Kézi bontásnál a szétszedés gyakran a kisebbik feladat, az anyag kijuttatása a nagyobbik. Egy emeleti lakás törmelékét valakinek zsákonként le kell hoznia a lépcsőn, és ez a munkaidő nagyobbik felét is elviheti.

A gyűjtés a keletkezés helyén, frakciónként történik, mert utólag már nincs hol szétválogatni. A tipikus frakciók egy belső bontásnál: tégla- és falazattörmelék, beton és aljzatbeton, salak- vagy egyéb padlófeltöltés, fém, fa, üveg, gipszkarton, hőszigetelő anyag, műanyag, valamint a vegyes építési hulladék. Külön kezelendő minden veszélyes kategóriába eső anyag: a kátránylemez, az olajos anyag, a festék- és vegyszermaradék. A szelektív gyűjtés nem választható extra: az építési-bontási hulladék kezelésének kereteit a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet határozza meg.

A kihordás módja a helyszíntől függ. Ahol van használható lift és a társasház engedi teherforgalomra, ott zsákosan liftezünk. Ahol nincs, ott a lépcsőn megy le minden, kézi erővel, előre letakart lépcsőházi közlekedőn. Ahol az udvar vagy a homlokzat engedi, ledobócső építhető ki, ez érdemben gyorsítja a munkát, viszont külön tétel, és az elhelyezéséhez hozzájárulás kell. A konténer a ház elé vagy az udvarba kerül; közterületre állított konténerhez közterület-használati hozzájárulás szükséges, ezt a tulajdonos intézi.

A befogadóhelytől kapott, a hulladék átadását igazoló dokumentumokat összegyűjtjük, és a munka lezárásakor átadjuk. Az utómunka ennél a szolgáltatásnál nem tereprendezést jelent, hanem seprűtiszta, továbbdolgozásra alkalmas felületet: a helyiség kiürítve, a padló és a falfelület letakarítva, a fóliázás és a lehatárolás elbontva, a lépcsőház és a közös közlekedők helyreállítva. Ha bontott anyagot — téglát, cserepet, nyílászárót, gerendát — meg szeretne tartani, azt a kezdés előtt jelezze az iroda@gkbontas.hu címen, mert a törmelékből utólag már nem válogatható ki.

Egy kézi bontás menete kiszámítható, és minden pontnál tudni lehet, mi az Ön dolga és mi a miénk.

1. Kapcsolatfelvétel. Mondja el, hol van az ingatlan, hányadik emeleten, mit szeretne elbontatni és mikorra. Ebből már tudunk időpontot adni a bejárásra. Telefon: 06 20 8086764.
2. Helyszíni felmérés. Helyiségenként végignézzük a szerkezetet, a rétegrendet, a falak jellegét, a gépészet állapotát, a lépcsőházat, a lift használhatóságát és a konténer helyét. Öntől azt kérjük, hogy minden helyiségbe be tudjunk jutni. A felmérés díjmentes, és nem kötelezi semmire.
3. Írásos ajánlat. Egy-három munkanapon belül küldjük, munkanemekre bontva, a becsült időtartammal és a létszámmal. Ha egy tétel nem világos, most kérdezzen rá.
4. Megállapodás. Írásban rögzítjük a bontás terjedelmét — helyiségenként, falanként —, a kezdés napját, a napi munkaidőt és a fizetés rendjét.
5. Az Ön előkészítése. A közmű-leszakaszolás megrendelése, a társasházi bejelentés és a hozzájárulások beszerzése, az elvinni kívánt tárgyak kihordása, valamint annak jelzése, mi maradjon meg. Élő gázvezeték mellett nem kezdünk bontani.
6. Munkaterület-berendezés. Lehatárolás, fóliázás, portalanító függöny, a lépcsőház és a bejárat letakarása, konténer kihelyezése, a lakók tájékoztatása a munkavégzés idejéről.
7. A bontás. A megbeszélt sorrendben, rétegről rétegre haladunk, folyamatos porkötéssel és napi takarítással. Nem kell a helyszínen lennie, elég, ha telefonon elérhető.
8. Kihordás és elszállítás. A törmeléket frakciónként gyűjtjük, zsákoljuk, kihordjuk, konténerezzük és elszállítjuk, cseréltetjük a konténert, ha megtelik.
9. Átadás. Közös bejárással adjuk át a helyiséget, seprűtiszta állapotban. Ekkor kapja meg a hulladékkezelési igazolásokat és a végszámlát.

Ha menet közben az ajánlatban nem szereplő dolog kerül elő — ismeretlen vezeték, a vártnál vastagabb aljzat, teherhordónak bizonyuló fal, gyanús anyag —, megállunk, lefényképezzük, és csak közös döntés után folytatjuk. A csúszás leggyakoribb oka nem a bontás, hanem az előkészítés: a késve megrendelt közmű-leszakaszolás, a közös képviselővel való egyeztetés elhúzódása és a konténer helyének tisztázatlansága. Ezért érdemes már az első hívásnál elmondani, milyen határidőhöz kell igazodnia. Az első lépés minden esetben egy hívás vagy egy levél az iroda@gkbontas.hu címre.

A kézi bontás árazása munkaidő-alapú logikát követ, mert itt az ember a szűk keresztmetszet, nem a gép. Az ajánlatunk ezért mindig tételsor, nem egyetlen végösszeg, és a becsült időtartam is szerepel benne. Konkrét összegeket az ároldalunkon talál, sávosan; felmérés nélkül felelősen csak nagyságrendet lehet mondani.

Ami a leginkább befolyásolja a munka mennyiségét

• A bontandó szerkezet anyaga és a rétegrend vastagsága — a cementhabarcsos falazat és a vasbeton sokszorosa a gipszkartonénak.
• Az emeletszám és a lift megléte vagy hiánya: a kézi kihordás ideje emeletenként nő.
• A helyszín zsúfoltsága: szűk lépcsőház, keskeny folyosó, hosszú kihordási útvonal.
• A porelnyomás és a lehatárolás mértéke — lakott környezetben lényegesen több.
• Az értékmentés igénye: az egészben kiszedett anyag lassítja a bontást.
• A munkavégzés időbeli korlátai: társasházi csendes időszak, üzletnyitási idő, hétvégi vagy éjszakai munka.
• A konténer helye és cseréinek száma, valamint a keletkező törmelék tömege.

Az alaptételek jellemzően: a megnevezett szerkezetek bontása, a burkolat- és aljzatbontás, a munkaterület lehatárolása és fóliázása, a porkötés, a frakciónkénti válogatás, a zsákolás és kihordás, a konténerállítás és -csere, a fuvar, a befogadás, valamint a záró takarítás. Külön tételként szerepel, ami nem minden munkánál merül fel: a ledobócső kiépítése, a közterület-használati díj, a hétvégi vagy esti munkavégzés, a statikus bevonása, a vágásos technika, az emelt szintű értékmentés és a föld alatti vagy rejtett szerkezet feltárása. Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági díjakat, a közmű-leválasztás szolgáltatói költségét, az azbesztmentesítést és semmilyen építési, helyreállítási munkát.

A kézi bontás nem mindig a jobb megoldás, csak sokszor az egyetlen lehetséges. Van, amikor kifejezetten ellene érvelünk.

Akkor javasoljuk, ha a munkaterület emeleten van, ha lakott épületben kell dolgozni, ha a szomszédos szerkezetet vagy a megmaradó falazatot épségben kell tartani, ha védettség miatt csak részleges visszabontás lehetséges, ha bontott anyagot szeretne visszanyerni, vagy ha a szerkezet állapota bizonytalan, és a bontás mértékét menet közben kell szabályozni.

Nem ezt javasoljuk, ha szabadon álló épületet kell teljesen elbontani jó megközelítéssel: ott a kézi bontás sokszorosára nyújtja az átfutást, és semmilyen előnyt nem ad. Ugyanez igaz a vastag vasbeton lemezekre, gépalapokra, alaptestekre és burkolt térfelületekre. Ha az épületet a bontás után úgyis földig visszabontják, a nagy tömegű, ellenálló szerkezetet géppel érdemes megbontani, és a kézi munkát csak az érzékeny csatlakozási pontokra tartani — ez a kombinált bontás, és a legtöbb esetben ez a legjobb arány.

Amit nem vállalunk: azbeszttartalmú anyagok eltávolítását, technológiai berendezések leszerelését, szennyezett talaj kezelését, továbbá teherhordó szerkezet bontását statikai állásfoglalás és megfelelő megtámasztás nélkül — akkor sem, ha a megrendelő így kéri. Bontási engedélyt vagy bejelentést a tulajdonos nevében nem intézünk, de a bejáráson elmondjuk, hogy az adott munka esetében a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti eljárásra egyáltalán szükség van-e. Ha bizonytalan, hívjon a 06 20 8086764 számon, és a felmérésen tisztázzuk.