Bontás Csongrád-Csanád megyében

Szeged mai szerkezetét az 1879-es árvíz utáni újjáépítés rajzolta meg. A Nagykörút és a sugárutak mentén zárt sorú, nagyméretű téglából falazott polgári házak állnak, boltozott pincékkel, poroszsüveg- vagy gerendafödémekkel; egy ilyen épületben a belső bontás mindig a teherhordó szerkezet feltérképezésével kezdődik. Alsóvároson, Móravárosban és Rókuson ettől merőben eltérő, földszintes, oldalhatáron álló beépítés maradt fenn: kisméretű téglás lábazat, fölötte gyakran vályogfal, mögötte hosszú udvar melléképületekkel. Újszegeden és Szőregen a kertvárosias telkeken a hatvanas–nyolcvanas évek kockaházai, garázsai és nyárikonyhái adják a megbízások jelentős részét.

Hódmezővásárhely és Szentes máig őrzi az alföldi mezővárosi telekosztást: keskeny, mély telkek, az utcavonalon álló lakóház mögött ól, magtár, góré, néhol vert falú istálló. Ezeknél a falazat vályogtégla vagy vertföld, a födém gerendás-deszkás, felül sártapasztással. Ez a szerkezet bontáskor egészen másként viselkedik, mint egy vasbeton váz: kevésbé kiszámíthatóan omlik, viszont hatalmas tömegű földes anyagot ad. Csongrád belvárosának védett, hagyományos beépítésű utcáiban pedig eleve korlátozott, mit és hogyan lehet elbontani.

A megye ipari öröksége szintén sajátos épülettípusokat hagyott hátra. A szegedi kender- és textilfeldolgozás, a paprika- és szalámiipar, a Szentes környéki termálvízzel fűtött üvegházak és fóliaházak, a makói hagymaszárítók és a Maros menti agyagra épült téglaégetés mind olyan létesítményeket eredményezett, amelyek ma részben üresen állnak. Ezek jellemzően acélvázas vagy előregyártott vasbeton csarnokok, salakblokk kitöltő falakkal, azbesztcement hullámpala fedéssel.

Külön adottság a magas talajvízszint. A megye nagy részén az épületek alápincézetlenek, viszont a telkeken ásott kutak, szikkasztóaknák, régi derítők maradtak vissza, amelyekről a tulajdonos sokszor maga sem tud. Az alapok kiszedésekor a munkagödör hamar vizet kap, ezt a felméréskor előre jelezzük. Ugyanez az adottság magyarázza, hogy a hagyományos alföldi házaknál a lábazat rendszerint égetett téglából készült, fölötte pedig könnyebb, vályogos falszerkezet áll: bontáskor tehát egyetlen falon belül is kétféle anyaggal kell számolni.

A megye lakótelepi állománya viszonylag koncentrált. Szegeden Tarján, Felsőváros és az Északi városrész panelházai, Hódmezővásárhelyen és Szentesen néhány kisebb tömb képviseli ezt az építési korszakot. Teljes panelépület bontása ritka feladat, annál gyakoribb viszont a hozzájuk tartozó kiszolgáló szerkezetek — garázssorok, tárolóépületek, kazánházak, betonpergolák és térburkolatok — eltávolítása, illetve a lakásokon belüli felújítás előtti visszabontás.

A megyéből érkező megkeresések többsége három nagy csoportba esik: régi lakóépület elbontása telekfelszabadítás céljából, felújítás előtti belső bontás városi lakásokban, illetve használaton kívüli gazdasági épületek eltakarítása. Az arányok településenként eltérnek — Szegeden a belső bontás dominál, a homokhátsági falvakban és a tanyákon a teljes épületbontás, Szentes és Csongrád környékén pedig a kertészeti és mezőgazdasági létesítmények.

• Vályog- és vegyes falazatú parasztházak teljes elbontása tanyákon, valamint Domaszék, Üllés, Ruzsa, Kistelek belterületi telkein.
• Melléképületek — ól, nyárikonyha, góré, magtár, favázas kocsiszín, betongarázs — eltávolítása bővítés vagy új építés előtt.
• Szegedi és hódmezővásárhelyi társasházi lakások, üzlethelyiségek teljes belső bontása: válaszfalak, burkolatok, régi gépészet és villamos hálózat kiszedése.
• Üvegházak, fóliavázak, palántanevelő épületek bontása a szentesi és csongrádi kertészeti körzetben.
• Egykori majorsági épületek, terménytárolók, silótalpak, gépszínek elbontása külterületen.
• Betonaljzatok, térburkolatok, kerítéslábazatok, régi trágyatárolók feltörése és kiszedése.

Van, amit nem mi végzünk el, és ezt jobb az elején tisztázni. Az azbeszttartalmú hullámpala leszedése és elszállítása külön engedélyhez kötött tevékenység, erre a felmérés után szakcéget kell bevonni; a fedést nem bontjuk le hagyományos módon. Ugyanígy a közmű-leválasztást a szolgáltató végzi, mi csak az azt igazoló dokumentum megléte után kezdünk. Ha bizonytalan abban, hogy az Ön telkén mi tartozik ide, a helyszíni bejáráson végigvesszük.

Érdemes tudni, hogy a feladat terjedelme sokszor nem az épület alapterületén múlik. Egy tanyaudvaron álló kisebb lakóház bontása mellett a betonozott szérű, az itatóvályú, a régi kerítéslábazat és a trágyatároló együtt több tömeget adhat, mint maga a ház. Városi telken pedig gyakran a hátsó udvar évtizedek alatt összeállt toldalékai — beépített tornác, hullámpalás fészer, betonozott járdák — teszik ki a munka nagyobb részét. Ezért kérünk mindig helyszíni bejárást fényképes ajánlatkérés helyett: telefonon egyszerűen nem látszik, mi van a kapu mögött.

A technológiát itt két véglet határozza meg. Az egyik a sűrűn beépített városi környezet: a szegedi belvárosban, a Kárász utca és a Dugonics tér környékén, vagy Hódmezővásárhely régi városmagjában a szomszédos épületek gyakran közös tűzfallal csatlakoznak, a homlokzat pedig közvetlenül a járdára néz. Ilyenkor a bontás nagyrészt kézi és kisgépes, szintenként visszabontva, a törmeléket ledobócsövön vagy konténerbe gyűjtve. A konténer kihelyezéséhez sok esetben közterület-használati hozzájárulás kell, ezt még a munkakezdés előtt intézni kell.

A másik véglet a külterület. A homokhátsági tanyáknál, Ásotthalom, Öttömös vagy Ruzsa határában a telket földút köti be, amely tartós csapadék után nehéz gépszállítóval járhatatlanná válik. A Tisza és a Maros menti alacsony fekvésű részeken — például Algyő, Sándorfalva vagy Kiszombor környékén — a kötött, nedves talaj miatt a lánctalpas gép beállása külön előkészítést igényel. Itt van értelme a gépi bontásnak: nagy alapterület, szabad mozgástér, kotróra szerelt bontókalapács és betonroppantó, mellette rakodógép.

A megközelítést a főúthálózat is befolyásolja. Az M43 és az M5 mentén, illetve a 47-es és az 55-ös út közelében fekvő településekre a gépszállítás egyszerű, viszont a tiszai átkelők száma korlátozott, ezért Csongrád, Csanytelek vagy Baks felől a kerülő komoly menetidőt jelent. Ez nem az ár kérdése, hanem az ütemezésé: kevesebb forduló fér bele egy napba.

A gyakorlatban a legtöbb munka kombinált: a veszélyes, szomszédhoz közeli részeket kézzel bontjuk vissza, a szabadon álló tömeget géppel. Hogy melyik arány érvényes az Ön telkén, azt a bejáráson mondjuk meg, nem előre.

A szomszédos épületek állapota külön mérlegelést kíván. A régi alföldi utcasorokon a szomszéd melléképülete gyakran a telekhatárra épült, alapozása sekély, fala vályog. Ilyenkor a bontás iránya és sorrendje azért fontos, hogy a szomszéd fala ne maradjon megtámasztás nélkül; szükség esetén ideiglenes megtámasztást építünk, és a bontott felületet lezárjuk. Ez a fajta óvatosság lassítja a munkát, de olcsóbb, mint egy megrepedt szomszédfal utólagos helyreállítása.

A szelektív bontás itt nem elvi kérdés, hanem tömegkérdés. Egy vályogfalú alföldi lakóház bontásából a törmelék nagyobb része földes, agyagos anyag, amely másképp kezelendő, mint a tégla-beton frakció. Ezt már a bontás sorrendjében figyelembe vesszük: először a fém, a fa nyílászáró és tetőszerkezet, a burkolatok és a gépészet kerül ki, csak utána dől a falazat. Így nem keveredik össze az, amit külön kell elszállítani.

A tipikus frakciók: beton és téglatörmelék, vályog és földes anyag, fa, fémhulladék, üveg, vegyes építési hulladék, valamint a veszélyes kategória — kátránylemez, olajos szennyezettségű anyag, azbeszttartalmú elem. Az utóbbiakat elkülönítve kezeljük, és az elszállításuk mindig külön tétel az ajánlatban, mert a befogadás feltételei is mások.

A Szeged környéki munkáknál a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Sándorfalvi úti regionális lerakója a kézenfekvő befogadóhely, a megye távolabbi részein — például Makó, Csanádpalota vagy Apátfalva térségében — a szállítási távolság már érzékelhetően befolyásolja a fordulók számát és a munka hosszát. Ezért a Maros menti és a csanádi településeknél a logisztikát előre tervezzük, és a felmérésen jelezzük, ha a távolság miatt több nap kell az elszállításra.

Az újrahasznosításnak van értelme: a tiszta beton- és téglatörmelék helyszíni vagy telephelyi törés után útalapba, feltöltésbe visszaépíthető, ezzel a kiszállított mennyiség csökken. A munka végén a hulladék átadását igazoló dokumentumokat átadjuk, mert ezekre a későbbi építési eljárásban szükség lehet. A részletekről a 06 20 8086764 számon vagy az iroda@gkbontas.hu címen tud egyeztetni.

A konténerkapacitás tervezése szintén a helyi adottságokból indul. Szűk belvárosi utcában csak kisebb konténer fér el, és azt gyakrabban kell cserélni, míg egy tágas tanyaudvaron egyszerre több, frakciónként elkülönített konténer állhat. A fémhulladék és a bontott fa általában külön útra kerül, mert ezeknek más az átvevője. Ha a telken maradna használható anyag — bontott tégla, cserép, gerenda —, azt a bontás előtt jelezze, mert utólag már nem válogatható ki.

Az első kérdés mindig az, hogy a tervezett bontás engedélyköteles-e, vagy elég a bejelentés. A bontási tevékenység engedélyezésének kereteit a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet adja, amely a korábbi építésügyi eljárási szabályozást váltotta fel; hogy egy adott épület melyik kategóriába esik, azt az épület jellege, védettsége és a helyi előírások együtt döntik el. Mi nem hatósági ügyintézők vagyunk, de a bejáráson megmondjuk, mit érdemes az önkormányzatnál vagy az építésügyi hatóságnál tisztázni, mielőtt gépet küldünk ki.

Csongrád-Csanádban több olyan terület van, ahol a helyi szabályozás komolyan szűkíti a mozgásteret. Szeged belvárosának eklektikus épületállományában, Csongrád védett belvárosi utcáiban, Hódmezővásárhely és Szentes régi városmagjában a településképi rendelet és a helyi védelem miatt előfordul, hogy egy épület egésze nem bontható, csak a hátsó traktus, vagy a homlokzat megtartása kötelező. Ilyen esetben a bontás visszabontássá alakul, ami más technológiát és más ütemezést jelent.

Külterületen más a jellemző akadály: a Tisza és a Maros mentén, valamint a homokhátsági halmok környékén nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók, és a földmunkára, alapkiszedésre ez kihatással lehet. Az árvízvédelmi töltések menti sávban szintén vannak korlátozások.

Városi munkánál gyakorlati teendő a közterület-használat rendezése a konténerre és a gépbeállásra, társasházban pedig a közös képviselő értesítése és a hozzájárulás beszerzése. A közmű-leválasztást — víz, gáz, villany, csatorna — a szolgáltatóval a tulajdonos rendezi; a leválasztás igazolása nélkül a bontást nem kezdjük meg. Ha nem világos, melyik lépés kié, hívjon, és sorra vesszük.

Tapasztalatunk szerint az engedélyezés az a pont, ahol a legtöbb idő elvész, mert a tulajdonos akkor kezdi intézni, amikor a bontás már megrendelt munka. Fordítva érdemes: a felmérés után, még az ajánlat elfogadásakor tisztázni a hatósági oldalt, hogy a kivitelezés kezdése ne csússzon. Az engedélyezéshez szükséges műszaki adatokat — épületszerkezet, alapterület, bontási technológia, várható hulladékfajták — az ajánlatunkból ki tudja emelni.

Tanyai lakóépület és melléképületei a homokhátságon

A kiindulás általában egy örökölt vagy megvásárolt tanya Mórahalom, Zákányszék vagy Öttömös határában, ahol a lakóház vályogfalú, a mögötte álló ól és góré részben már összedőlt. Ilyenkor először a bekötőút teherbírását nézzük meg, mert ettől függ, milyen géppel lehet bemenni. A bontás a tetőfedéssel és a nyílászárókkal kezdődik, a falazat gépi döntése csak utána jön. A gyakori meglepetés a telken lévő ásott kút és a régi szikkasztó: ezeket fel kell tárni és szakszerűen betemetni, különben az új építés alapozásánál okoznak gondot.

Városi lakás vagy üzlethelyiség teljes belső bontása

Szegeden és Hódmezővásárhelyen tipikus feladat, hogy egy régi bérházi lakást vagy utcafronti üzlethelyiséget a felújítás előtt csupaszra kell bontani. A menet: gépészet és elektromos hálózat lekötése, burkolatok és álmennyezet elbontása, válaszfalak eltávolítása, a teherhordó falak érintetlenül hagyása. A legfontosabb figyelmeztetés, hogy a régi épületekben a válaszfal és a teherhordó fal nem mindig különíthető el ránézésre, ezért statikus véleménye nélkül nyílásbővítést nem végzünk.

Használaton kívüli gazdasági épület külterületen

Egykori majorsági istálló, terménytároló vagy gépszín elbontása Szentes, Csongrád vagy Makó környékén. Itt a legnagyobb tömeget a betonaljzat, a silótalp és az előregyártott vasbeton elemek adják. A menet a fémszerkezet és a hullámpala fedés leszerelésével indul, majd a falak és végül az alaptestek következnek. Figyelni kell az épület mellett futó, sokszor térképen nem szereplő régi vezetékekre és a hígtrágya-csatornákra. Az ilyen telkeken az is előfordul, hogy a bontandó épület egy még használatban lévő csarnokkal közös falon osztozik, ilyenkor a szétválasztás önálló műszaki feladat, és a megmaradó épület falának lezárását is meg kell oldani.

Mindhárom típusnál ugyanaz a szabály: a felmérésen körbejárjuk, mi tartozik a megbízásba, és mi az, ami később kerülhet elő. A meglepetések nagy része nem a falban, hanem a föld alatt van.

A folyamat ugyanaz Szegeden, Hódmezővásárhelyen és egy kisteleki tanyán is, csak az egyes lépések súlya más: Makón vagy Szentesen a szállítási távolság, a Tisza menti alacsony fekvésű telkeken a talajvíz, a szegedi belvárosban pedig a közterület-használat viszi el a legtöbb figyelmet. Az alábbi menetet követjük, és mindegyik pontnál jelezzük, mi az Ön dolga.

1. Kapcsolatfelvétel. Telefonon vagy e-mailben leírja, mit szeretne elbontatni, hol van az ingatlan és mi a határidő. Nekünk ennyi elég ahhoz, hogy időpontot adjunk a bejárásra.
2. Helyszíni felmérés. Kimegyünk, megnézzük az épület szerkezetét, a megközelítést, a szomszédokat, a közműveket. Az Ön feladata, hogy a telekre be tudjunk jutni, és ha van, mutassa meg a rendelkezésre álló rajzokat. A felmérés ingyenes és nem kötelezi semmire.
3. Írásos ajánlat. A bejárás után egy-három munkanapon belül megküldjük a tételes ajánlatot. Ha valamit nem ért benne, kérdezze meg — az ajánlat akkor jó, ha Ön is tudja, mit fizet ki.
4. Szerződés és időpontegyeztetés. Rögzítjük a munka terjedelmét, a kezdést, a várható időtartamot és a fizetés ütemezését. Ekkor tisztázzuk a hulladékkezelési igazolások kérdését is.
5. Közmű-leválasztás és engedélyek. A víz, gáz, villany, csatorna leválasztását a tulajdonos rendeli meg a szolgáltatóktól, a szükséges engedélyt vagy bejelentést szintén ő intézi. Mi ehhez adatot és szakmai segítséget adunk, de a leválasztás igazolása nélkül nem kezdünk.
6. Munkaterület-átvétel és bontás. Lehatároljuk a területet, kihelyezzük a konténereket, beállítjuk a gépeket, majd a megbeszélt sorrendben — szelektíven — bontunk. Ön ekkor már nem kell hogy a helyszínen legyen, de elérhetőnek érdemes lennie.
7. Hulladékelszállítás. A frakciókat elkülönítve szállítjuk el a befogadóhelyre, és összegyűjtjük az átadást igazoló dokumentumokat.
8. Tereprendezés és átadás. A gödröket feltöltjük, a felületet elegyengetjük, a területet letakarítjuk, majd közösen bejárjuk. Az átadáskor kapja meg a hulladékkezelési igazolásokat és a végszámlát.

Ha menet közben olyasmi kerül elő, ami az ajánlatban nem szerepelt — például egy betemetett akna vagy egy vastagabb alaptest —, azonnal szólunk, és a folytatásról előre megállapodunk. A csúszás leggyakoribb okai errefelé az elázott bekötőút, a késve érkező közmű-leválasztási igazolás és a bontás közben előkerülő föld alatti műtárgy; ezek egyike sem kellemes, de mindegyik kezelhető, ha időben szóba kerül.

Az ajánlatot tételesen készítjük, hogy összehasonlítható legyen. Nem egyetlen összeget kap, hanem munkanemek szerint bontott listát, amelyből látszik, mi miért kerül annyiba, amennyibe.

Rendszerint a következő tételek szerepelnek benne: a bontási munka a megnevezett épületre és szerkezetekre, az alapok és a betonaljzatok kiszedése, a törmelék helyszíni kezelése és rakodása, a konténerek biztosítása és cseréje, az elszállítás a befogadóhelyig, a befogadás díja frakciónként, a gépbeállás és a munkaterület lehatárolása, valamint a záró tereprendezés. Feltüntetjük a becsült időtartamot és a kivonuló géptípusokat is.

Külön tételként jelöljük azt, ami nem minden munkánál merül fel: az azbeszttartalmú anyagok szakcéges kezelése, a veszélyes hulladék elszállítása, a betemetett műtárgyak — kút, akna, derítő — feltárása és megszüntetése, a talajcsere vagy feltöltőanyag beszállítása, a közterület-használati díj, valamint a statikusi közreműködés.

Ami nem szerepel az ajánlatban: a hatósági eljárási díjak, a közmű-leválasztás szolgáltatói költsége, a tervezői vagy szakértői dokumentáció, és minden olyan munka, amelyre nem kaptunk megbízást. Ha bontás közben derül ki, hogy pluszmunkára van szükség, azt előzetes egyeztetés nélkül nem végezzük el.

Az ajánlat érvényességi idejét mindig ráírjuk. Ugyanígy jelezzük, ha a helyszín adottságai — például egy makói vagy csanádpalotai telek távolsága a Sándorfalvi úti befogadóhelytől, vagy egy szegedi belvárosi utca szűkössége — az elszállítás idejét érdemben megnyújtják. Ahhoz, hogy pontos legyen, tőle a következőket kérjük: az ingatlan címe és helyrajzi száma, a bontandó épületek felsorolása, a rendelkezésre álló rajzok, és annak jelzése, ha időbeli kötöttsége van. Ha több kivitelezőtől kér ajánlatot, javasoljuk, hogy mindenkitől ugyanezt a bontást kérje: a különbség sokszor nem az árban van, hanem abban, hogy az elszállítás és az alapkiszedés benne van-e egyáltalán.

Az időzítést ebben a megyében főleg az időjárás és a mezőgazdasági szezon alakítja. A homokhátsági és a Tisza menti külterületi telkeknél tavaszi olvadás és tartós esőzés után a bekötőutak nem bírják el a gépszállítót, ezért a külterületi munkákat lehetőleg száraz időszakra tesszük. Szentes és Csongrád környékén a kertészeti területeken az ültetési és betakarítási időszak szintén szűkíti a mozgásteret, mert a dűlőutakon ilyenkor sűrű a forgalom.

Városi munkáknál más a szűk keresztmetszet: Szegeden a közterület-használat engedélyezése és a konténerkihelyezés időzítése vesz el napokat, ezért érdemes legalább két-három héttel a tervezett kezdés előtt jelezni az igényt. Nagyobb, több hetes bontásoknál — például egy külterületi majorsági épületegyüttesnél — ennél is hosszabb előkészítéssel számoljon.

A felméréshez azt kérjük, hogy készítse elő az ingatlan helyrajzi számát, ha van, az alaprajzot vagy régi terveket, a közműórák helyét és a leválasztás állapotát, valamint gondolja végig, honnan lehet a telekre behajtani teherautóval. Ha az ingatlan nem az Öné, vagy több tulajdonos van, ezt is jelezze előre, mert a megbízás aláírásához erre szükség lesz. Az sem mellékes, hogy a bejáráskor a padlás, a pince és a melléképületek is nyitva legyenek, mert a rejtett szerkezetek onnan látszanak.

Ha bontásra készül Szegeden, Makón, Szentesen vagy bárhol a megyében, hívja a 06 20 8086764 számot, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és egyeztetünk egy időpontot a díjmentes helyszíni felmérésre.