Bontás a Budapest XX. kerületben – Pesterzsébet, Erzsébetfalva, Pacsirtatelep, Szabótelep, Gubacsipuszta

Pesterzsébet mai szerkezetét az magyarázza, hogy a település Erzsébetfalva néven, munkáslakóhelyként nőtt fel a főváros déli peremén, a Duna melletti ipari üzemek és a vasút közelségére támaszkodva. A telkeket keskenyre és mélyre osztották: a jellemző porta utcafronti szélessége szerény, viszont hátrafelé hosszan elnyúlik. Az utcafronton egy földszintes, kisméretű tömör téglából falazott lakóház áll, mögötte pedig évtizedek alatt egymáshoz toldva sorakoznak a hozzáépített szobák, a nyárikonyha, a kamra, a mosókonyha, később a fürdőszoba, végül a garázs. Ez a kerület legjellemzőbb épületformája, és bontási szempontból ez a legfontosabb tudnivaló róla.

Az anyaghasználat ennek megfelelően kevert. A mag rendszerint kisméretű tégla, a padló alatt salakos feltöltéssel, a födém fagerendás, a tető magas, cserép- vagy palafedéssel. A háború utáni toldalékok viszont már salakblokkból, kohósalakos falazóelemből, később vázkerámiából és gázbetonból készültek, gyakran anyagpótlásból, egyenetlen falvastagsággal, sokszor önerőből. Az egymáshoz csatlakozó, különböző korú falak együttes viselkedése nehezen kiszámítható, és ez a bontási sorrendet közvetlenül meghatározza.

A kerület gerince a Kossuth Lajos utca, körülötte a központi rész sűrűbb és városiasabb: itt már többszintes társasházak, üzletsorok, régi bérházszerű épületek is állnak, a Szent Erzsébet tér és a Török Flóris utca környéke pedig a hagyományos központi funkciókat viseli. Ettől kifelé haladva a beépítés fokozatosan oldódik: Pacsirtatelep, Szabótelep és Gubacsipuszta felé alacsonyabb és lazább, de a keskeny telekosztás sokfelé megmarad.

A negyedik réteg a Duna felé eső gazdasági sáv. A Ráckevei-Duna-ág és a Gubacsi híd felé eső területen ipari, logisztikai és telephelyi funkciók sorakoznak: raktárak, műhelycsarnokok, betonozott manőverezőfelületek, rámpák, kerítéssel körülzárt gazdasági udvarok, egy részük máig működik, más részük funkciót vált. A kerület terepe végig sík, hegyoldal és lejtő nincs benne, viszont a Duna közelsége miatt a mélyebben fekvő részeken a talajvíz magasabban állhat, ami a pinceszint és az alapozás kiszedésénél számít. A XX. kerületben tehát nem a domborzat, hanem a telekgeometria és az évtizedek alatt rárakódott épülettömeg a bontás fő kihívása.

A megbízások túlnyomó része abból az élethelyzetből ered, hogy egy régi erzsébetfalvi porta gazdát cserél, és az új tulajdonos vagy építtető tiszta telket akar. Ilyenkor nem egy házról van szó, hanem egy egész, több évtized alatt összenőtt épületegyüttesről, amelynek a felmérésen kell megállapítani a valódi kiterjedését, mert a régi tervrajzokon a fele sem szerepel.

• Régi földszintes munkásházak teljes bontása a szalagtelkeken, a hozzájuk toldott épületrészekkel együtt, új építés előtt.
• Utólag hozzáépített szobák, nyárikonyhák, mosókonyhák, kamrák és fürdőszoba-toldalékok visszabontása a megmaradó mag megtartásával.
• Ólak, fészerek, tyúkólak, fáskamrák, régi garázsok és betonozott udvari burkolatok elbontása a hosszú hátsó udvarokon.
• Kerítések, lábazatok, kapuoszlopok, kerti járdák és betonozott kocsibeállók felszámolása.
• Padló alatti salakos és salakbetonos feltöltés kiszedése aljzatcsere vagy szintsüllyesztés előtt.
• Használaton kívüli emésztők, szikkasztók, ciszternák, aknák és betemetett alapfalak megszüntetése.
• Lakás- és üzlethelyiség-visszabontás a Kossuth Lajos utca és a Török Flóris utca környéki többszintes házakban, bérlőváltás vagy felújítás előtt.
• Raktárak, műhelycsarnokok, rámpák, gépalapok és betonozott manőverezőfelületek bontása a Duna felé eső telephelyi sávban.

Az itteni munkák visszatérő nehézsége a részleges bontás. A megrendelő sokszor nem az egészet, hanem a hátsó toldalékokat bontatná el, hogy az utcafronti régi ház megmaradjon. Ez elvégezhető, de nem magától értetődő: a toldalékok gyakran a fő épület falára támaszkodnak, közös a tetőszerkezetük, és a leválasztás után az addig takart falfelület védtelenül marad. Ilyen esetben a bontás terjedelmét és a megmaradó szerkezet ideiglenes védelmét előre kell tisztázni, és a leválasztási pontot a helyszínen, együtt jelöljük ki.

A pesterzsébeti telekgeometria a gépbeállás szempontjából kedvezőtlen. A telkek keskenyek, a ház oldalhatáron áll, a mellette maradó sáv sok helyen alig másfél méter, az udvar viszont hosszan hátranyúlik, és éppen a végében állnak a bontandó melléképületek. A gyakorlati kérdés tehát mindig ugyanaz: eljut-e a gép a telek végéig, vagy csak az utcafronti szakaszon tud dolgozni. Ezt a bejáráson lemérjük, a kapubehajtó szélességével és a kapumagassággal együtt.

Ahol a gép nem fér el a ház mellett, két megoldás marad. Az egyik a bontási sorrend átalakítása: először az utcafronti épületet bontjuk el, ezzel utat nyitunk a hátsó udvarhoz, és onnantól a gép is bejut. A másik a kézi bontás kisgéppel kombinálva, a törmelék szakaszos előrehozásával. Melyik jön szóba, azt az dönti el, mi marad meg a telken, és ezt a felmérésen mondjuk meg, nem az első munkanapon.

Az utcák forgalmi rendje is korlát. Erzsébetfalva központi részén az utcák keskenyek, a kétoldali parkolás miatt a gépszállító jármű megállási helyét előre ki kell jelölni, több utcaszakasz pedig egyirányú, ami a megközelítési útvonalat meghosszabbítja a térképen látszó távolsághoz képest. A Kossuth Lajos utca környékén a gyalogosforgalom és a földszinti üzletek kiszolgálása szűkíti a rakodási időt.

A gazdasági sávban ennek az ellenkezője igaz: a Duna felé eső telephelyeken a kapuk szélesek, a manőverezőfelület adott, ott nagygéppel dolgozhatunk, és a szétválogatás is elvégezhető a kerítésen belül. A korlát ott a telephelyi beléptetés, a teherforgalom rendje és a Gubacsi híd felé vezető útvonal terhelése. Ha bizonytalan abban, milyen gép jut be az Ön telkére, hívjon a 06 20 8086764 számon, és a helyszínen tisztázzuk.

A keskeny pesterzsébeti telkeken a konténer ritkán fér el a kerítésen belül, ezért a legtöbb munkánál közterületre kerül. Ehhez a kerületi önkormányzat közterület-használati hozzájárulása szükséges, a fővárosi kezelésű útszakaszokon pedig a Fővárosi Önkormányzaté. Az igénylést a tulajdonos vagy megbízottja nyújtja be; a bejárás után összeírjuk, mit kell benyújtani, és mennyi idővel a kezdés előtt érdemes elindítani, mert ez az egyik leggyakoribb csúszásforrás.

Ha a konténer parkolósávot foglal el, az érintett helyet előre le kell foglalni és a szomszédokat tájékoztatni. Erzsébetfalva sűrűn parkolt utcáiban ez nem formaság: egyetlen rosszul elhelyezett konténer az egész utcaszakasz forgalmát megakasztja, ezért a kihelyezés napját és a fordulók idejét előre egyeztetjük.

Az épület elbontásához szükséges hatósági lépést a méret, a rendeltetés, az övezeti besorolás és az esetleges védettség együtt határozza meg, ezért erre nem adható egységes válasz. A Kossuth Lajos utca és a Szent Erzsébet tér környékén, ahol a régi utcakép még összefüggő, településképi szempontok is felmerülhetnek, elsősorban az utcafronti homlokzatot, a kerítést és a kaput érintő beavatkozásnál. Az eljárás lefolytatása a tulajdonoshoz vagy a tervezőhöz tartozik, és a dokumentum megléte a kezdés feltétele.

Több lakásos házban a társasházi oldalt is rendezni kell: a közös képviselő tájékoztatása, a munkavégzés időrendje, a közös tulajdonú részt érintő beavatkozáshoz szükséges döntés mind a kezdés előtt esedékes. A telken álló fa kivágása önálló eljárás, nem a bontás része, és időben el kell indítani, mert a hosszú udvarokon gyakran éppen egy nagyra nőtt fa áll a gépútvonalban. Ha nem világos, mi vonatkozik az ingatlanjára, írjon az iroda@gkbontas.hu címre a címmel és a helyrajzi számmal.

A keskeny szalagtelkeken a szomszéd épülete gyakran közvetlenül a bontandó fal mellett áll, néhol hozzá is ér. Ezért a bontási frontot folyamatosan nedvesítjük, a rakodásnál permetezünk, a telekhatáron portakaró hálót építünk, a bontási irányt pedig úgy tervezzük meg, hogy a leváló anyag mindig a saját telek belseje felé essen. Erős szélben inkább szüneteltetjük a munkát, semmint hogy a por a szomszéd udvarára vagy a szárítókötélre menjen.

A rezgésre Erzsébetfalván különösen figyelni kell. A régi, kisméretű téglás falak és a hozzájuk toldott salakblokkos szerkezetek gyengén kötöttek, a szomszéd tűzfala pedig sokszor közös érintkezésű. A bontókalapácsot ezért ott, ahol a szomszédos szerkezet néhány méteren belül van, vágásos és roppantásos technikára cseréljük, és szakaszosan haladunk. A megmaradó felületek – tűzfal, kémény, tetőszél, kerítés – állapotát a kezdés előtt fényképpel rögzítjük, hogy utólag ne legyen vita arról, mi volt már korábban is repedt.

A munkaidőt a lakókörnyezethez igazítjuk: a zajos szakaszokat nappalra tesszük, hétvégén külön megállapodás nélkül nem dolgozunk, és a kezdés előtt a közvetlen szomszédokat tájékoztatjuk arról, mikorra várható a leghangosabb szakasz és mikor lesz gépszállítás. Ez néhány perc egyeztetés, de a legtöbb súrlódást ez előzi meg egy sűrűn lakott pesterzsébeti utcában.

A kihajtási pontnál a kerekekről lehordott sarat feltakarítjuk, hogy az utcaburkolat és a járda tiszta maradjon. Ez a régi utcákban, ahol a járda közvetlenül a kapu előtt fut, nem esztétikai kérdés, hanem baleseti.

A pesterzsébeti munkák napi teljesítményét legtöbbször nem a bontás sebessége, hanem a kihordási táv szabja meg. Egy hosszú szalagtelken a hátsó melléképület és az utcai kapu között tíz-húsz méter vagy annál több is lehet, és ha a ház melletti sáv szűk, ezen a szakaszon a törmelék kézi erővel, talicskával vagy mini rakodóval jut előre. Ezt a felmérésen külön felmérjük, és önálló soron szerepeltetjük az ajánlatban, mert ez a legnagyobb rejtett munkaidő ezekben a munkákban.

Ahol a bontási sorrend átalakítható, más a helyzet. Ha az utcafronti épület is bontásra kerül, azzal utat nyitunk, és onnantól a gép közvetlenül a konténerbe rakodik. Ilyenkor a fordulószám nő, a munkanapok száma pedig érdemben csökken. A két forgatókönyv közötti különbséget az ajánlatban is jelezzük.

A törmelék mennyisége Pesterzsébeten rendszerint nagyobb, mint amire a tulajdonos számít, mert a toldalékok, a betonozott udvar, a kerítéslábazat, az alapozás és a padló alatti salakos feltöltés együtt adja a nehéz frakciót. Ahol a telken új építés következik, a tiszta beton- és téglatörmelék helyben törve gyakran visszaépíthető feltöltésbe vagy útalapba, ami csökkenti az elszállítandó mennyiséget és a fuvarok számát.

A frakciókat a keletkezés helyén választjuk szét: külön a beton és a vasbeton, a tégla és a cserép, a salakos feltöltés, a faanyag, a fém, az üveg, a gipszkarton, a hőszigetelés és a vegyes építési hulladék, a veszélyes anyagokat pedig minden mástól elkülönítjük. A keskeny telken ehhez kevés a hely, ezért a válogatás és az elszállítás összehangolva, folyamatosan zajlik, nem a munka végén. A befogadóhelyek átvételi igazolásait az átadáskor adjuk át.

A folyamat így épül fel. Először elmondja, hol van az ingatlan – Erzsébetfalva központi részén, Pacsirtatelepen, Szabótelepen, Gubacsipusztán vagy a Duna felé eső telephelyi sávban –, mi áll a telken, és mit szeretne elbontatni: az egészet, vagy csak a hátsó toldalékokat. Díjmentes helyszíni bejárásra megyünk, ahol felmérjük az épületrészek csatlakozásait, a szerkezeteket, az oldalsáv szélességét, a kapubehajtót, az udvar hosszát, a fákat, a közműórákat és a konténer lehetséges helyét. Egy-három munkanapon belül megküldjük az írásos ajánlatot. Elfogadás után megállapodásban rögzítjük a terjedelmet, a kezdést és az ütemezést. A hatósági dokumentum, a közterület-használati hozzájárulás, a fakivágási eljárás és a közmű-leválasztás a megrendelő oldalán áll, az utóbbi igazolása nélkül nem kezdünk. Az indulás előtti napon lehatároljuk a munkaterületet és kihelyezzük a konténert. A bontás után elszállítjuk az anyagot, a gödröket rétegesen visszatöltjük, tereprendezünk, és közös bejáráson adjuk át a telket a hulladékkezelési igazolásokkal.

Az ajánlat tételes. Alaptételként szerepel a megnevezett épületrészek bontása, a tetőfedés és a tetőszerkezet elbontása, a födémek és a falazat visszabontása, a burkolatok és az aljzat kiszedése, a padló alatti feltöltés eltávolítása, a melléképületek, a betonozott felületek, a kerítés és a lábazat bontása, az alapok kiszedése, a helyszíni szétválogatás, a kihordás a megadott távolságról, a rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása és a záró tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot, a tervezett gépet és a napi fordulószámot.

Külön tételként kezeljük a hosszú udvarról történő kézi anyagmozgatást, a megmaradó épületrész melletti óvatos leválasztást és annak ideiglenes védelmét, a közterület-használati díjat és a parkolóhely lefoglalását, a salakos feltöltés önálló frakcióként való elszállítását, a régi emésztő, ciszterna vagy betemetett alapfal feltárását, a feltöltőanyag beszállítását, az acélszerkezet darabolását, a statikus bevonását, valamint az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelését. Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a szolgáltatói leválasztás költségét, a tervezői és szakértői dokumentációt, a fakivágási eljárást és semmilyen építési jellegű helyreállítást. Az érvényességi idő rajta van.

Ha a hátsó toldalékok leválasztása után az a kérdés, hogy a megmaradó utcafronti ház állékony marad-e, az statikusi feladat. A pesterzsébeti portákon a toldalékok gyakran merevítik is a régi falat, és ránézésre nem dönthető el, mi történik, ha eltűnnek. Szakvélemény nélkül ilyen munkába nem kezdünk bele.

Azbeszttartalmú anyag eltávolításával nem foglalkozunk. Az erzsébetfalvi udvarokon a melléképületek, garázsok és fészerek fedése sokszor hullámpala, a régi tetőkön azbesztes pala is előfordul, a telephelyi csarnokoknál pedig csarnokfedés és csőszigetelés lehet érintett. Ez külön jogosultsághoz kötött; a bejáráson megnevezzük, ha ilyet látunk, és az eltávolítás után a további bontást elvégezzük.

Talajszennyezés vizsgálatát és kármentesítését sem vállaljuk. Ha egy Duna felé eső telephelyen ilyen gyanú merül fel, ahhoz szakértői vizsgálat, terv és arra jogosult szakcég szükséges; mi az épületszerkezetet bontjuk, a talaj kezelését és a tartálytisztítást nem.

Végül az arányok. Egyetlen ól, néhány méternyi kerti járda vagy egy rövid kerítésszakasz miatt a gépszállítás és a közterületi ügyintézés aránytalanul nagy ráfordítás; ilyenkor helyi kisvállalkozót javaslunk. Teljes portafelszámolásnál, régi ház bontásánál, toldalékegyüttes eltávolításánál vagy telephelyi épület bontásánál viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és néhány napon belül időpontot adunk a helyszíni felmérésre.