Bontás a Budapest XVII. kerületben – Rákosmente, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert

A XVII. kerület a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű kerülete, és a szerkezete gyökeresen más, mint a belső pesti területeké. Rákosmente nem egyetlen városrészből nőtt ki, hanem több, egykor önálló település és telepszerű lakóterület összenövéséből: Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákosliget, Rákoshegy és Rákoskert máig felismerhető egységek, saját utcahálózattal, saját központtal, saját beépítési léptékkel. Közöttük több helyen mezőgazdasági eredetű, ritkán beépített területek, kerthelyek és zöldsávok maradtak.

Rákoskeresztúr a legrégebbi mag: a Pesti út mentén húzódó, hosszú, keskeny telkes falusias szerkezet ma is felismerhető, közé ékelődve a városközpont többszintes, újabb lakóházaival és üzletsoraival. Rákoscsaba szintén régi települési szövet, a Péceli út és a vasútvonal környékén, nagy portákkal, hosszú udvarokkal, hátsó gazdasági épületekkel. Rákosliget ezzel szemben tervezett telep: szabályos, derékszögű utcahálózat, egyenletes telekméretek, a századelő és a két világháború közötti időszak kertes családi házaival. Rákoshegy és Rákoskert a Ferihegyi út és a vasútvonal mentén szintén kertes, laza beépítésű területek, sok későbbi hozzáépítéssel.

Az épületállomány kora és anyaga vegyes. Kisméretű tömör tégla, helyenként vályog- és vegyes falazat, salakblokkos toldalékok, fagerendás födémek, cserép- és palafedés a jellemző, mellettük a hatvanas-nyolcvanas évek kockaházai és a legutóbbi két évtized új építésű házai. Ami viszont szinte minden régi portán megvan: a hátsó udvarban álló gazdasági épületmaradvány. Istálló, pajta, ólak, tyúkól, nyárikonyha, fáskamra, betonozott trágyatároló, kisebb siló, szerszámos kamra — ezek a mezőgazdasági múlt maradványai, és ma már inkább terhet jelentenek, mint hasznot. Állapotuk jellemzően rosszabb, mint a főépületé, ezért a bontásnál gyakran velük kell kezdeni.

A terep sík, a beépítés laza, az utcák pedig többnyire szélesek, ami a gépi bontásnak kedvez. A Rákos-patak menti sáv és a Merzse-mocsár környéki mélyebb részek talajviszonyai viszont eltérnek a kerület átlagától, és tartós esőzés után a telkek felázhatnak. A Budapest–Hatvan vasútvonal Rákoshegy, Rákoscsaba és Rákoscsaba-Újtelep térségében átvágja a kerületet, ezért a keresztirányú közlekedés csak meghatározott pontokon lehetséges, és a megközelítési útvonal hosszabb lehet, mint a térkép alapján tűnik. Mindez a bontásnál nem elméleti kérdés: Rákosmentén jellemzően nem a gépbeállás a szűk keresztmetszet, hanem a szállítás megszervezése és a telken belüli munkasorrend kijelölése.

A XVII. kerületi megbízásokban ritkán egyetlen épületről van szó. A nagy porták miatt a feladat rendszerint egy egész telek megtisztítása, és a főépület mellett három-négy, gyakran összeépült melléképület is bontásra kerül. Ez másfajta tervezést kíván, mint egy önálló ház bontása: sorrendet, gépútvonalat és rakodási pontot kell hozzá kijelölni.

• Régi családi házak, kockaházak és falusias hosszúházak teljes bontása Rákoskeresztúron, Rákoscsabán, Rákosligeten, Rákoshegyen és Rákoskerten.
• Istállók, pajták, ólak, tyúkólak, szerszámos kamrák és nyárikonyhák elbontása a hátsó udvarokon.
• Betonozott trágyatárolók, kisebb silók, itatók, aknák és gazdasági burkolatok kiszedése a mezőgazdasági múlt maradványaiként.
• Régi garázsok, fészerek, betonozott kocsibeállók, kerti járdák, kerítések és kapuoszlopok bontása.
• Használaton kívüli kutak, emésztők, szikkasztók és betemetett alapfalak felszámolása.
• Részleges visszabontás bővítés előtt: hátsó szárny, régi tetőszerkezet és fafödém elbontása a megmaradó falak megtartásával.
• Lakások és üzlethelyiségek visszabontása a rákoskeresztúri városközpont többszintes házaiban.
• Kisebb telephelyi és raktárépületek, betonozott manőverezőfelületek bontása a Pesti út és a Ferihegyi út menti gazdasági udvarokon.

Két, kifejezetten rákosmenti nehézséget érdemes előre kimondani. Az egyik a melléképületek szerkezeti minősége: a hátsó gazdasági épületek jelentős része toldott-foldott, vegyes falazatú, sokszor alapozás nélkül vagy hiányos alapozással épült, és az állapota kívülről nem ítélhető meg. Ezeket ezért óvatosan, szakaszosan bontjuk, és a bontási sorrendet a helyszínen véglegesítjük. A másik a föld alatti maradvány: egy nagy, régi portán szinte biztosan előkerül kút, emésztő, betemetett gödör vagy egy korábban elbontott gazdasági épület alapja. A földmunkába ezért döntési pontot építünk: ismeretlen szerkezet előkerülésekor leállunk, dokumentálunk, felhívjuk, és közösen döntjük el a folytatást.

Gépbeállás szempontjából Rákosmente kifejezetten kedvező terület. A telkek nagyok, az előkertek mélyek, a behajtók szélesek, a terep sík, tehát a gép rendszerint a bontási fronthoz közvetlenül odaáll, a konténer pedig a kerítésen belül elfér. Ez azt jelenti, hogy kevesebb kézi anyagmozgatásra van szükség, és a közterületi ügyintézés is sokszor elmarad.

A korlátok máshol jelentkeznek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba régi magjában a falusias szerkezet keskeny, mély telkeket hagyott hátra: a ház oldalhatáron áll, a mellette maradó sáv szűk, a hátsó udvar viszont hosszú. Ilyen portán a gép csak akkor jut a telek végében álló istállóhoz vagy pajtához, ha a főépület melletti sáv engedi; ahol nem, ott a bontási sorrendet fordítjuk meg, vagy kézi bontással kezdünk. A bejáráson ezért a behajtót, a kapumagasságot és az oldalsáv szélességét lemérjük.

A távolságok is számítanak. A kerület kiterjedése és a Budapest–Hatvan vasútvonal keresztezése miatt Rákoskert vagy Rákoscsaba-Újtelep felől a kihajtás a Pesti útra vagy a Ferihegyi útra hosszabb útvonalon lehetséges, mint amire a térkép alapján számítana az ember. Ez a fuvarok ütemezését befolyásolja, nem a bontás sebességét, de az ütemtervben szerepel.

A talaj állapota szintén szempont. A Rákos-patak menti sávban és a mélyebben fekvő telkeken tartós esőzés után a talaj felázhat, és a nehéz gép megsüppedhet vagy feltúrja a terepet. Ilyenkor vagy kisebb géppel, terhelést elosztó megoldással dolgozunk, vagy megvárjuk, amíg a terep járhatóvá válik — ezt nem érdemes erőltetni, mert a kár utólag több munkát jelent, mint a várakozás. Ha nem tudja megítélni, mi valósítható meg a telkén, hívjon a 06 20 8086764 számon.

A XVII. kerületi telkek nagy részén a konténer és a gép is a kerítésen belül marad, ezért közterület-használati hozzájárulásra gyakran nincs is szükség. Ha viszont a konténer az utcára kerül, vagy a gépszállító a járdaszegélyen áll meg, a kerületi önkormányzat hozzájárulása kell hozzá, a fővárosi kezelésű útszakaszokon pedig — így a Pesti út és a Ferihegyi út vonalán — a Fővárosi Önkormányzaté. Az igénylés a tulajdonos vagy megbízottja feladata; a bejárás után összeírjuk, mit kell benyújtani.

Az épület elbontásához szükséges hatósági lépés az épület méretétől, jellegétől, az övezettől és az esetleges védettségtől függ. Rákosmentén a régi települési magokban — Rákoskeresztúr és Rákoscsaba környékén — egyes épületekre helyi értékvédelem is vonatkozhat, és a településképi szempontok az utcafronti kerítést, kaput vagy homlokzatot érintő beavatkozásnál is felmerülhetnek. Ahol védettség áll fenn, a bontás terjedelmét jóváhagyott terv határozza meg. Az eljárás lefolytatása a tulajdonos vagy a tervező feladata; mi akkor kezdünk, amikor a dokumentum megvan.

A nagy, régi kertek miatt a fakivágás Rákosmentén különösen gyakran kerül elő. Ez önálló eljárás, nem a bontás része, az ügyintézés a tulajdonosé, és ha a fa a gépútvonalban vagy a bontási fronton áll, időben el kell indítani, különben az egész ütemterv csúszik. A bejáráson megmutatjuk, melyik fa érintett.

Végül a szomszédjog gyakorlati oldala. Oldalhatáros beépítésnél a bontás közvetlenül érinti a szomszédos portát, ezért a kezdés előtt tájékoztatjuk a szomszédokat, és a közös érintkezésű szerkezetek — tűzfal, kerítés, kémény, közös gazdasági épületfal — állapotát fényképpel rögzítjük. Ha nem világos, mi vonatkozik az adott ingatlanra, írjon az iroda@gkbontas.hu címre a pontos címmel és a helyrajzi számmal, és megmondjuk, mit kell tisztázni a kezdés előtt.

Rákosmentén a por nem a szűk udvarban ül meg, hanem elszáll. A laza beépítés, a nagy kertek és a nyílt, sík terep miatt a légmozgás erősebb, ezért a porkötést folyamatosan kell tartani: a bontási frontot nedvesítjük, a rakodásnál permetezünk, a telekhatáron portakaró hálót építünk, szeles időben pedig a munkát szüneteltetjük vagy áthelyezzük a frontot. A száraz, meleg nyári napokon ez a legfontosabb feladat a helyszínen.

A régi gazdasági épületek bontásánál a por összetétele is más. Egy évtizedek óta használaton kívüli istálló, pajta vagy ól bontásakor felhalmozódott, száraz szerves anyag, régi szigetelés és por kerül mozgásba, ezért ott a nedvesítést a bontás megkezdése előtt kezdjük, nem közben. Ez a szomszédok szempontjából is számít, mert Rákoscsabán és Rákoskerten a porták közel vannak egymáshoz, még ha az épületek nem is.

A zajos szakaszokat a nappali órákra tesszük, hétvégén külön megállapodás nélkül nem dolgozunk, és a kezdés előtt a közvetlen szomszédokat tájékoztatjuk arról, mikor várható a leghangosabb szakasz és mikor lesz gépszállítás. A rákoskeresztúri városközpont többszintes házaiban végzett belső bontásnál ehhez jön a házirendi pihenőidő betartása, a zárt rendszerű porkezelés, a lépcsőház letakarása és a napi záró takarítás.

A megmaradó szerkezetek védelme itt is feladat. A bontási irányt úgy tervezzük, hogy a dőlés és a leváló anyag a telek belseje felé essen, a rezgésterhelést korlátozzuk, ahol a bontandó fal a szomszéd szerkezetéhez csatlakozik, és a megmaradó felületek állapotát a kezdés előtt dokumentáljuk. A kihajtási pontnál a kerekekről lehordott sarat feltakarítjuk, mert a nagy, földes portákról ez a XVII. kerületben komoly mennyiség tud lenni.

A rakodás Rákosmentén rendszerint egyszerű: a konténer a kerítésen belül áll, a gép közvetlenül a platóra dolgozik, és a kihordási táv rövid. Ahol a hátsó udvarban álló gazdasági épületeket kell elbontani és a főépület melletti sáv szűk, a törmeléket kisgéppel hozzuk ki a rakodási pontig — ez lassítja az ütemet, de nem akadályozza meg a munkát.

Ami viszont valóban befolyásolja a napi teljesítményt, az a fuvarok fordulóideje. A kerület kiterjedt, a kihajtás a fő útvonalakra hosszabb, ezért egy nap alatt kevesebb forduló fér bele, mint egy belsőbb pesti kerületben. Ezt nem a bontás sebessége szabja meg, hanem a szállítás, és ezért az ütemtervben külön jelezzük, hány fuvarral számolunk naponta. Nagyobb telektakarításnál ez határozza meg a munka teljes hosszát.

A törmelék mennyisége szintén nagyobb, mint amire a legtöbben számítanak, mert egy régi rákosmenti portán nemcsak a ház, hanem az istálló, a pajta, a betonozott gazdasági burkolat, a kocsibeálló, a kerítéslábazat és az alapozás is bontásra kerül. A nehéz frakciót éppen ezek a betonozott felületek adják. Ahol a telken új építés következik, a tiszta beton- és téglatörmelék helyben törve gyakran visszaépíthető feltöltésbe vagy útalapba, ami csökkenti az elszállítandó mennyiséget és a fuvarok számát is.

A szétválogatás mindig a keletkezés helyén történik: külön a beton és vasbeton, a tégla- és cseréptörmelék, a padló alatti feltöltés, a fa, a fém, az üveg, a gipszkarton, a hőszigetelés és a vegyes építési hulladék, elkülönítve a veszélyes anyagok. A nagy portákon erre bőven van hely, ami a szelektív bontást egyszerűbbé teszi. A befogadóhelyek átvételi igazolásait a munka lezárásakor átadjuk.

A menet a következő. Elmondja, melyik városrészben van a telek — Rákoskeresztúron, Rákoscsabán, Rákosligeten, Rákoshegyen vagy Rákoskerten —, mi áll rajta, és mit szeretne elbontatni: csak a főépületet, vagy a hátsó gazdasági épületekkel és a burkolatokkal együtt az egészet. Díjmentes helyszíni bejárásra megyünk, ahol felmérjük az épületek szerkezetét és állapotát, a melléképületeket, a burkolt felületeket, a behajtót, az oldalsávot, a fákat, a közműórákat és a konténer helyét. Egy-három munkanapon belül megküldjük az írásos ajánlatot. Elfogadás után megállapodásban rögzítjük a terjedelmet, a kezdést és az ütemezést. A hatósági dokumentum, a fakivágási eljárás és a közmű-leválasztás a megrendelő oldalán áll — az utóbbi igazolása nélkül nem kezdünk. A kezdés előtti napon lehatároljuk a területet, kiépítjük a védelmeket és kihelyezzük a konténert. A bontás után elszállítjuk az anyagot, a gödröket rétegesen visszatöltjük, tereprendezünk, majd közös bejárással adjuk át a telket a hulladékkezelési igazolásokkal.

Az ajánlat tételes. Alaptételként szerepel a főépület tetőfedésének és tetőszerkezetének bontása, a födémek, a nyílászárók, a burkolatok és a falazat visszabontása, a pinceszint és az alapok kiszedése, a melléképületek és gazdasági épületek bontása, a betonozott felületek, a kerítés és a kapuoszlopok elbontása, a helyszíni szétválogatás, a rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása és a záró tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot, a tervezett gépet és a napi fordulószámot.

Külön tételként kezeljük, ami nem minden rákosmenti munkánál merül fel: a használaton kívüli kút, emésztő vagy betemetett gödör feltárását és megszüntetését, a feltöltőanyag beszállítását, a szűk oldalsáv miatti kézi anyagmozgatást a hátsó udvarból, az alapozás nélküli, bizonytalan állapotú melléképület szakaszos bontását, a felázott terepen szükséges terheléselosztást, a megmaradó épületrész melletti kézi bontást, a statikus bevonását, a közterület-használati díjat, valamint az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelését.

Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a szolgáltatói leválasztás költségét, a tervezői és szakértői dokumentációt, a fakivágási eljárást, sem semmilyen építési jellegű helyreállítást. Az érvényességi idő rajta van.

Az azbeszttartalmú anyag eltávolítása nem a mi feladatunk. A XVII. kerületi portákon a melléképületek, istállók, ólak és garázsok fedése rendkívül gyakran hullámpala, a régi tetőkön pedig azbesztes pala is előfordul; ezek kezelése külön jogosultsághoz kötött. A bejáráson megnevezzük, ha ilyet látunk, hogy legyen ideje szakcéget keresni; utána a további bontást és az elszállítást már elvégezzük.

Bővítés előtti részleges visszabontásnál nem a helyszíni megítélés dönt arról, meddig lehet elmenni. Ha a kérdés az, hogy a megmaradó szerkezet állékony marad-e, ahhoz statikusi vélemény kell, és e nélkül nem kezdünk hozzá — ez a régi, vegyes falazatú rákosmenti házaknál különösen fontos.

Nem vállalunk talajszennyezés vizsgálatot és kármentesítést sem. Ha egy régi gazdasági udvaron vagy telephelyen üzemanyagtárolás, olajos szennyeződés vagy hasonló gyanú merül fel, ahhoz szakértői vizsgálat, terv és arra jogosult szakcég szükséges; mi az épületszerkezetet bontjuk el.

Végül a méret. Egyetlen tyúkól, néhány méternyi kerítés vagy egy kis betonjárda miatt a gépszállítás és a szervezés aránytalanul nagy ráfordítás, különösen a kerület kiterjedése és a hosszabb megközelítés miatt; ilyenkor helyi kisvállalkozót javasolunk. Teljes házbontásnál, egész porta felszámolásánál, gazdasági épületegyüttes vagy telephelyi épület bontásánál viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és néhány napon belül időpontot adunk a felmérésre.