Bontás a Budapest XVI. kerületben – Mátyásföld, Sashalom, Cinkota, Rákosszentmihály, Árpádföld

A XVI. kerület nem egy tervezett városrészből, hanem öt önálló múltú település összenövéséből alakult ki, és ezt az utcahálózat máig őrzi. Mátyásföld a legszabályosabb: eredetileg nyaralótelepnek indult, ezért ott nagy, széles telkek, tágas előkertek, tekintélyes méretű századfordulós és századelős villák, valamint a két világháború közötti időszak polgári házai jellemzők a Jókai utca és a környező utcák mentén. Az épületek falazata tömör tégla, a födém sok helyen fagerendás vagy poroszsüveg, a tetőidom összetett, toronnyal, manzárddal, verandával. Ehhez csatlakozik az egykori mátyásföldi repülőtér területe és az Ikarus egykori gyártelepe, amely ipari léptékű épületállományt hagyott a kerületben.

Sashalom és Rákosszentmihály szövete sűrűbb és kisebb léptékű. A telkek keskenyebbek, a beépítés oldalhatáros, a házak jelentős része a két világháború között és az azt követő évtizedekben épült, kisméretű tömör téglából, később salakblokkos toldalékokkal, magas tetővel, cserép- vagy palafedéssel. A Veres Péter út, a Thököly út és a Rákosi út mentén földszintes üzletsorok, régi kisipari műhelyek és udvari telephelyek is megmaradtak.

Cinkota és Árpádföld a kerület legtágasabb része: nagy, mély telkek, szabadonálló házak, gyakran egy porta mögött két-három melléképülettel, ólakkal, régi nyárikonyhával, fáskamrával, később hozzáépített garázzsal és betonozott udvarral. A Szabadföld út, a Csömöri út és a Bökényföldi út mentén máig találhatók gazdasági jellegű udvarok, raktárak és telephelyek. A Naplás-tó és a Szilas-patak környéki mélyebben fekvő részeken a talajvíz magasabban állhat, ami a pinceszint és az alapozás kiszedésénél, valamint a nagyobb gép mozgatásánál egyaránt számít. Cinkota régi magja ráadásul máig őrzi a falusias utcaszerkezetet: keskeny utcák, ferde telekhatárok, szabálytalan sarkok, amelyek a gépszállítás útvonalát is meghatározzák.

A kerületben szinte teljesen hiányzik két budapesti véglet: nincs zártsorú belvárosi bérházszövet, és nincs nagy paneles lakótelep sem. Ez a bontási munkát alapvetően kedvezőbb helyzetbe hozza: a legtöbb címen van hova beállni géppel, a törmelék a telken belül válogatható, a rakodás pedig nem közterületi ügyintézés kérdése. Ami viszont visszatér, az az épületállomány kora. A hatvan-száz éves házak és melléképületek anyaghasználata vegyes, sok a későbbi toldalék, és szinte minden telken van olyan szerkezet, amely a rendelkezésre álló terveken nem szerepel.

A XVI. kerületi megbízások túlnyomó része ugyanabból az élethelyzetből ered: egy régi porta gazdát cserél vagy megújul, és a meglévő épületállomány már nem tartható. Ilyenkor nem egyetlen épületről van szó, hanem egy egész telekről — főépület, melléképületek, burkolatok, kerítés —, és pont ez az, amiben a kertvárosi bontás eltér a városias munkáktól: a feladat terjedelmét a telek, nem az épület határozza meg.

• Régi családi házak és villák teljes bontása Mátyásföldön, Sashalmon, Cinkotán, Rákosszentmihályon és Árpádföldön, új építés előtt.
• Nyárikonyhák, fáskamrák, ólak, tyúkólak, fészerek és régi garázsok elbontása a nagy hátsó udvarokon.
• Betonozott kocsibeállók, udvari burkolatok, kerti járdák, kapuoszlopok és kerítések bontása, a telek teljes megtisztításáig.
• Régi pincék, alapfalak, betemetett emésztők, szikkasztók és használaton kívüli kutak felszámolása.
• Részleges visszabontás bővítés előtt: hátsó épületszárny, régi tetőszerkezet és fafödém elbontása a megmaradó falak megtartásával.
• Villaépületek belső visszabontása Mátyásföldön, ahol a homlokzat és a tetőidom megmarad.
• Kisipari műhelyek, raktárak és udvari telephelyi épületek felszámolása a Veres Péter út, a Rákosi út és a Csömöri út környékén.
• Nagyobb, ipari jellegű épületek és betonozott felületek bontása a Szabadföld út és a Bökényföldi út menti telephelyeken.

A visszatérő kockázat itt a föld alatt van. Egy hetven-nyolcvan éves cinkotai vagy rákosszentmihályi portán szinte biztosan előkerül olyan szerkezet, amelyről a tulajdonos sem tud: egy korábban elbontott gazdasági épület alapozása, betemetett akna, régi kút, vagy egy pince, amelynek a lejárata évtizedekkel ezelőtt eltűnt. Ezért a földmunkát tartalmazó munkába döntési pontot építünk: ismeretlen szerkezet előkerülésekor az érintett szakaszon leállunk, fényképpel dokumentáljuk, felhívjuk, és közösen döntjük el, hogyan tovább — mielőtt bármi visszafordíthatatlan történne.

Munkaterület szempontjából a XVI. kerület a főváros egyik legkedvezőbb területe. Cinkotán, Árpádföldön és Mátyásföld nagyobb telkein a kapubehajtó széles, az előkert mély, a telek hátsó része megközelíthető, tehát a gép a bontási fronthoz közvetlenül odaáll, és a törmelék rögtön a platóra kerül. Ez rövidíti a munkanapok számát, és csökkenti a kézi anyagmozgatást. Nagyobb gépméret is szóba jöhet, ha az utca és a behajtó engedi.

Ez azonban nem automatikus. Sashalom és Rákosszentmihály régebbi utcasoraiban a telkek keskenyek, a ház oldalhatáron áll, és a mellette maradó sáv sokszor alig két méter. Ott a gépméretet nem a telek nagysága, hanem az épület melletti szabad sáv és a kapumagasság szabja meg. A bejáráson ezt lemérjük, mert a különbség érdemi: ahol a gép nem fér el a ház mellett, ott a hátsó melléképületeket kézi bontással kell megközelíteni, vagy a bontási sorrendet kell átalakítani.

Az utcák szélessége is számít. A régi utcasorokban a kétoldali parkolás miatt a gépszállító jármű megállási helyét előre ki kell jelölni, a Veres Péter út, a Szabadföld út és a Csömöri út mentén pedig a folyamatos forgalom szűkíti a rakodási időt. A gödöllői HÉV vonala Sashalom, Mátyásföld és Cinkota térségében több ponton keresztezi az úthálózatot, ami a megközelítési útvonalat hosszabbá teheti a térképen látszó távolságnál.

Külön szempont a telken álló növényzet. A kertvárosi portákon gyakran áll több évtizedes, nagyra nőtt fa, amely fizikailag korlátozza a gép mozgását és a rakodóhely kijelölését. Ahol a fa megmarad, a gépútvonalat köré tervezzük, és a gyökérzónát védjük. Ha nem tudja megítélni, milyen gép fér be a telkére és merre lehet vele haladni, hívjon a 06 20 8086764 számon, és a helyszínen végigmérjük.

A XVI. kerület egyik gyakorlati előnye, hogy a kertvárosi telkeken a konténer és a gép rendszerint elfér a kerítésen belül, tehát közterület-használati hozzájárulásra sokszor nincs is szükség. Ez időt takarít meg. Amint viszont a konténer az utcára kerül, vagy a gépszállító a járdaszegélyen áll meg, a kerületi önkormányzat hozzájárulása szükséges, a fővárosi kezelésű útszakaszokon pedig a Fővárosi Önkormányzaté. Az igénylés a tulajdonos vagy megbízottja feladata; a bejárás után összeírjuk, mi kell hozzá.

Az épület elbontásához szükséges hatósági lépés az épület méretétől, jellegétől, az övezettől és az esetleges védettségtől függ. Mátyásföldön a nyaralótelepi eredetű villaállomány egyes darabjaira helyi értékvédelem is vonatkozhat, és a régi utcaképek karaktere miatt a homlokzatot, a kerítést vagy a kapuoszlopokat érintő beavatkozás külön elbírálás alá eshet. Ahol védettség áll fenn, ott a bontás terjedelmét jóváhagyott terv határozza meg, nem a helyszíni megítélés. Az eljárás lefolytatása a tulajdonos vagy a tervező feladata; mi akkor kezdünk, ha a dokumentum rendelkezésre áll.

A fakivágás önálló eljárás, nem a bontás része, és a XVI. kerületben ez különösen gyakran merül fel a nagy, régi kertek miatt. Ha egy fa a gépszállítás, a rakodás vagy a bontási front útjában áll, az ügyintézést időben el kell indítani, különben az egész ütemterv csúszik. A bejáráson megmutatjuk, melyik fa érintett, hogy legyen ideje intézkedni.

Végül a szomszédjog gyakorlati oldala. Oldalhatáros beépítésnél a bontás közvetlenül érinti a szomszédos portát, ezért a kezdés előtt tájékoztatjuk a szomszédokat, és a megmaradó, közös érintkezésű szerkezetek — tűzfal, kerítés, kémény — állapotát fényképpel rögzítjük. Ha nem világos, mi vonatkozik az ingatlanjára, írjon az iroda@gkbontas.hu címre a címmel és a helyrajzi számmal.

A kertvárosban a bontás nem lép ki az utcára, de a kerítésen mindenképpen átér. Egy sashalmi vagy rákosszentmihályi oldalhatáros háznál a szomszéd épülete néhány méterre van, Cinkotán és Árpádföldön a nagyobb telek több távolságot ad, viszont a nyitott, szeles terep miatt a por messzebbre jut. A bontási frontot ezért folyamatosan nedvesítjük, a rakodásnál permetezünk, a telekhatáron portakaró hálót építünk, és szeles időben szüneteltetjük a munkát vagy áthelyezzük a frontot.

A bontási irányt mindig úgy tervezzük, hogy a dőlés és a leváló anyag a telek belseje felé essen, soha ne a szomszéd kertje, a kerítés vagy a közmű felé. Ahol a bontandó fal közvetlenül a szomszéd szerkezetéhez csatlakozik, a rezgésterhelést korlátozzuk, és bontókalapács helyett vágásos, roppantásos technikát alkalmazunk, szakaszosan haladva. A régi, vegyes falazatú toldalékok viselkedése kevésbé kiszámítható, ezért azokat óvatosabban, kisebb terheléssel bontjuk.

A munkaidőt a lakókörnyezethez igazítjuk. A zajos szakaszokat a nappali órákra tesszük, hétvégén külön megállapodás nélkül nem dolgozunk, és a kezdés előtt a közvetlen szomszédokat tájékoztatjuk arról, mikorra várható a leghangosabb szakasz és mikor lesz gépszállítás. Ez néhány perc egyeztetés, de a legtöbb konfliktust ez előzi meg.

A kertvárosi bontásnak van egy sajátos szempontja is: a telken maradó növényzet, a szomszéd kerítése és az utcai burkolat védelme. A gépútvonalat a megőrzendő elemek körül vezetjük, a kihajtási pontnál a kerekekről lehordott sarat feltakarítjuk, hogy a Veres Péter út vagy a Szabadföld út burkolata tiszta maradjon, a megmaradó felületek állapotát pedig a kezdés előtt dokumentáljuk.

A XVI. kerületi munkák egyik gyakorlati előnye, hogy a konténer többnyire a telken belül állhat. Ez azt jelenti, hogy nincs közterületi ügyintézés, nincs parkolóhely-lefoglalás, és a rakodás nem függ az utca forgalmi rendjétől. A gép a bontási fronttól közvetlenül a platóra rakodik, a fordulószámot pedig a bontás üteme szabja meg, nem a kihordás.

A kivétel a keskeny telek. Sashalom és Rákosszentmihály régebbi utcasoraiban, ahol a ház oldalhatáron áll és a mellette maradó sáv szűk, a konténer csak az utcán fér el, a törmeléket pedig kisgéppel vagy kézi erővel kell a kapuig hozni. Ilyenkor a napi mennyiséget a kihordási táv szabja meg, és a konténer kihelyezésének idejét előre egyeztetjük, hogy ne akadályozza a szomszédokat.

A törmelék mennyisége ezekben a munkákban rendszerint nagyobb, mint amire a megrendelő számít, mert a telek egészéről van szó. A főépület falazata és tetőszerkezete mellett a betonozott udvar, a kocsibeálló, az alapozás, a kerítéslábazat és a padló alatti feltöltés adja a nehéz frakciót — és éppen ez az, ami tonnában sokat nyom. Ahol a telken új építés következik, a tiszta beton- és téglatörmelék helyben törve gyakran visszaépíthető feltöltésbe vagy útalapba, ami csökkenti az elszállítandó mennyiséget és a fuvarok számát.

A szétválogatás minden esetben a keletkezés helyén történik: külön a beton és vasbeton, a tégla- és cseréptörmelék, a padló alatti feltöltés, a fa, a fém, az üveg, a gipszkarton, a hőszigetelés és a vegyes építési hulladék, elkülönítve a veszélyes anyagok. A nagy kertvárosi telken erre van elég hely, ami a szelektív bontást lényegesen egyszerűbbé teszi, mint egy szűk városi udvarban. A befogadóhelyek átvételi igazolásait a munka lezárásakor átadjuk.

A folyamat így halad. Először elmondja, melyik városrészben van a telek, mi áll rajta, és mit szeretne elbontatni: csak a főépületet, vagy a melléképületekkel és a burkolatokkal együtt az egészet. Díjmentes helyszíni bejárásra megyünk, ahol felmérjük az épületek szerkezetét, a melléképületeket, a burkolt felületeket, a behajtó szélességét, a ház melletti szabad sávot, a fákat, a közműórákat és a konténer lehetséges helyét. Egy-három munkanapon belül megküldjük az írásos ajánlatot. Elfogadás után megállapodásban rögzítjük a terjedelmet, a kezdést és az ütemezést. A szükséges hatósági dokumentum beszerzése, a fakivágási eljárás és a közmű-leválasztás a megrendelő oldalán áll — az utóbbi igazolása nélkül nem kezdünk. A kezdés előtti napon lehatároljuk a munkaterületet, kiépítjük a védelmeket és kihelyezzük a konténert. A bontás után elszállítjuk az anyagot, a gödröket rétegesen visszatöltjük, tereprendezünk, majd közös bejárással adjuk át a telket a hulladékkezelési igazolásokkal.

Az ajánlat tételes. Alaptételként szerepel a főépület tetőfedésének és tetőszerkezetének bontása, a födémek, a nyílászárók, a burkolatok és a falazat visszabontása, a pinceszint és az alapok kiszedése, a melléképületek bontása, a betonozott felületek és a kerítés elbontása, a helyszíni szétválogatás, a rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása és a záró tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot, a tervezett gépet és a fordulószámot.

Külön tételként kezeljük, ami nem minden XVI. kerületi munkánál merül fel: a régi kút, emésztő, ciszterna vagy betemetett alapfal feltárását és megszüntetését, a feltöltőanyag beszállítását, a szűk oldalsáv miatti kézi anyagmozgatást, a megmaradó épületrész melletti kézi bontást bővítés előtt, a védett épületnél megőrzendő felület melletti óvatos munkavégzést, a statikus bevonását, a közterület-használati díjat, valamint az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelését.

Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a szolgáltatói leválasztás költségét, a tervezői és szakértői dokumentációt, a fakivágási eljárást, sem semmilyen építési jellegű helyreállítást. Az érvényességi idő rajta van, és a kalkulációhoz kérjük a pontos címet, a helyrajzi számot, a bontandó épületek felsorolását és fényképeket.

Ha egy mátyásföldi villánál a tervezett beavatkozás védett homlokzatot, tetőidomot vagy értékes belső elemet érint, ott nem a bontó a következő szakember. Először a jóváhagyott tervnek kell megszületnie, és a beavatkozás terjedelmét az határozza meg. Ilyen esetben megmondjuk, mire van szükség, és a tervezett keretek között dolgozunk.

Nem foglalkozunk azbeszttartalmú anyag eltávolításával. A XVI. kerületi portákon a melléképületek, garázsok és fészerek fedése gyakran hullámpala, a régi tetőkön pedig előfordul azbesztes pala is; ez külön jogosultsághoz kötött feladat. A bejáráson jelezzük, ha ilyet látunk, hogy időben tudjon szakcéget keresni; utána a további bontást és az elszállítást már elvégezzük.

Ha bővítés előtti részleges visszabontásnál az a kérdés, meddig lehet elmenni úgy, hogy a megmaradó szerkezet állékony maradjon, ahhoz statikusi vélemény kell. Ezt a helyszínen nem lehet felelősen eldönteni, és e nélkül nem is kezdünk hozzá.

Végül az arányok. Egyetlen fáskamra, néhány méternyi kerítés vagy egy kis betonjárda miatt a gépszállítás és a szervezés aránytalanul nagy ráfordítás, ilyenkor helyi kisvállalkozót javasolunk. Teljes házbontásnál, egész porta felszámolásánál, melléképület-együttes vagy telephelyi épület bontásánál viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és néhány napon belül időpontot adunk a helyszíni felmérésre.