Bontás a Budapest X. kerületben – Kőbánya, Óhegy, Újhegy, Liget tér

A X. kerület szerkezetét egyetlen tény magyarázza: itt kőbánya volt. A miocén kori szarmata mészkövet évszázadokon át fejtették a mai Óhegy és Újhegy alatt, és a kitermelt kő Pest egyik legfontosabb építőanyaga lett. A felhagyott fejtések helyén kiterjedt, több tíz kilométernyi föld alatti járat- és pincerendszer maradt vissza, amelyet később bortárolásra, majd a sörgyártáshoz használtak. A járatok jellemzően többméteres szélességűek és magasságúak, nem alkotnak egyetlen összefüggő rendszert, egyes ágaik elárasztottak. Ez a bontásnál nem érdekesség, hanem kockázati tényező: a felszín alatti üregek elhelyezkedését a felmérésen nem lehet szemre megállapítani, ezért Óhegy és Újhegy területén a földmunkát tartalmazó munkáknál mindig előzetes tisztázást kérünk.

A felszínen három réteg fut egymás mellett. Az első az ipari örökség: a Kőbányai út, a Jászberényi út, a Gyömrői út, a Maglódi út és az Albertirsai út menti sávban gyárterületek, sörgyári és gyógyszergyári épületegyüttesek, raktárak, vasúti iparvágányok és telephelyek sorakoznak. Ezek egy része ma is működik, más része átalakulóban van, és a barnamezős átalakulás folyamatosan hoz bontási feladatot: csarnokot, üzemépületet, gépalapot, silót, betonozott manőverezőfelületet.

A második réteg a lakótelepeké. Az Újhegyi lakótelep az Újhegyi sétány és a Gergely utca környékén, a Kis-Pongrác telep a Pongrác út mentén, valamint az Óhegy és a Liget tér közötti panelsorok jelentős lakásállományt jelentenek. Panelházat bontani itt sem napirendi kérdés, viszont a lakásokon belüli felújítás, a hozzájuk tartozó garázssorok, tárolók, kazánházak, régi üzletsorok és betonozott térburkolatok cseréje folyamatos.

A harmadik réteg a kertvárosé és a régi városmagé. Kőbánya-Kertváros, Ligettelek és Óhegy egyes utcái oldalhatáros és szabadonálló családi házas beépítésűek, melléképületekkel, nyárikonyhákkal, régi garázsokkal; a Szent László tér, a Kápolna tér és a Halom utca környéke pedig a történeti kőbányai mag, ahol földszintes és egyemeletes régi házak maradtak fenn. A Kozma utca menti temetők és a Népliget széle zöld ékként vágja ketté ezt a szövetet.

Az anyaghasználat is rétegzett. A régi kőbányai házaknál kisméretű tömör tégla és helyi mészkő lábazat, a lakótelepeken panel és vasbeton, az ipari épületeknél vasbeton keretszerkezet, acélváz, ipari padló és masszív gépalapok fordulnak elő. A kertvárosi állományban a második világháború utáni salakblokkos és téglafalas házak a jellemzők, gyakran hullámpalás melléképülettel. Ez azt jelenti, hogy Kőbányán a bontási technológiát nem a kerület, hanem az utca szintjén kell kiválasztani.

Kőbányán a megbízások túlnyomó része a barnamezős átalakuláshoz és a lakásállomány felújításához kötődik. Egy telephely funkciót vált vagy megszűnik, és a régi épületeket el kell takarítani; egy lakótelepi garázssor vagy tárolóépület elavul; egy kertvárosi telken új ház épül a régi helyére.

• Csarnokok, műhelyek, raktárak és üzemi kiszolgálóépületek teljes bontása a Jászberényi út, a Gyömrői út, a Maglódi út és a Kőbányai út menti telephelyeken.
• Gépalapok, silók, rámpák, iparvágány-maradványok és betonozott manőverezőfelületek kiszedése egykori gyárterületeken.
• Garázssorok, tárolóépületek, kazánházak és régi üzletsorok bontása az Újhegyi lakótelepen, a Kis-Pongrác telepen és a Liget tér környéki lakótelepi területeken.
• Panellakások belső bontása felújítás előtt: burkolat, aljzat, régi konyha- és fürdőgépészet, könnyűszerkezetes válaszfal.
• Teljes családi ház- és melléképület-bontás Kőbánya-Kertvárosban, Ligettelken és Óhegy kertes utcáiban, új építés előtt.
• Nyárikonyhák, fészerek, régi garázsok, betonozott udvarburkolatok és kerítések elbontása kertvárosi telkeken.
• Régi kőbányai földszintes házak és udvari toldalékok bontása a Szent László tér, a Kápolna tér és a Halom utca környékén.
• Pincék, tárolószintek kiürítése, régi feltöltés és aljzatbeton kiszedése.

Két visszatérő kockázatot érdemes előre megnevezni. Az egyik a föld alatti üregrendszer: Óhegy és Újhegy térségében a pincék, járatok és betemetett aknák jelenléte reális lehetőség, ezért ott a földmunkát és az alapok kiszedését tartalmazó munkáknál óvatosabban, szakaszosan haladunk. A másik a régi ipari telkek felszín alatti maradványai: gépalapok, olajfogók, aknák, betemetett vezetéknyomvonalak, amelyek a tervrajzokon nem mindig szerepelnek. Mindkét esetben döntési pontot építünk a munkába: ismeretlen szerkezet vagy üreg előkerülésekor az érintett szakaszon leállunk, felhívjuk, és közösen döntünk a folytatásról.

A X. kerület a főváros egyik legkedvezőbb területe gépi bontás szempontjából, de csak a nyugati és déli ipari sávban. A Jászberényi út, a Gyömrői út, a Maglódi út és a Kőbányai út menti telephelyeken a kapuk szélesek, a telkek nagyok, a manőverezőfelület adott: itt nagygéppel, bontókalapáccsal és betonroppantóval lehet dolgozni, a szétválogatás pedig a telken belül elvégezhető. A korlát nem a hely, hanem a teherforgalom rendje és a szomszédos, működő üzemek zavartalansága.

Az Óhegy, a Szent László tér és a Kápolna tér környéki régi városmagban ennek az ellenkezője igaz. Az utcák keskenyek, a terep lejtős, a beépítés helyenként zártsorúhoz közelít, a kapubehajtók pedig alacsonyak. Itt kisgéppel vagy kézi bontással haladunk, szakaszosan, és a rakodás a kapu előtt, előre egyeztetett időben történik. Az Óhegy lejtős utcáiban a gépszállítás önmagában is tervezést kíván.

A lakótelepi részeken — az Újhegyi sétány, a Gergely utca és a Pongrác út környékén — az utak szélesek, viszont a parkolás sűrű, és a panelházak közötti belső utak, zöldsávok, játszóterek határolják a mozgásteret. A gépbeállás rendszerint megoldható, de a bontás alá kerülő garázssor vagy tárolóépület előtti autókat el kell irányítani, ehhez pedig a területkezelővel és a lakóközösséggel kell egyeztetni.

Kőbánya-Kertvárosban és Ligettelken a helyzet egyszerű: van kapubehajtó, a telek hátsó része megközelíthető, tehát kisgép be tud állni, és teljes házbontás gépi úton elvégezhető. A gépméretet a behajtó szélessége és a kapumagasság szabja meg. Ha nem tudja megítélni, hogy a telkére bejut-e a gép, hívjon a 06 20 8086764 számon, és a bejáráson lemérjük.

Konténer kihelyezéséhez, gépbeálláshoz vagy állványozáshoz a Kőbányai Önkormányzat közterület-használati hozzájárulása szükséges, a fővárosi kezelésű útszakaszokon — a Kőbányai út, a Jászberényi út, a Gyömrői út, az Üllői út és a Kozma utca vonalán — a Fővárosi Önkormányzaté. Az igénylés a tulajdonos vagy megbízottja feladata; a bejárás után összeírjuk, mit kell benyújtani és milyen sorrendben.

Telephelyi munkánál a közterület-használat gyakran fel sem merül, mert minden a kerítésen belül zajlik. Helyette a járműforgalom rendje válik kérdéssé: hol a kihajtási pont, hogyan kerülhető el a közút szennyezése, hogyan oszlanak el a fuvarok a nap folyamán, és hogyan biztosítható a szomszédos üzemek zavartalan működése. Ezeket az ütemtervben rögzítjük, mert a Jászberényi út és a Gyömrői út menti sávban egyszerre több telephely forgalma fut ugyanazon a kapun kívül.

Lakótelepi bontásnál a közterület kezelőjével és a társasházzal vagy lakásszövetkezettel is egyeztetni kell, mert a parkolóhelyek elfoglalása közvetlenül érinti a lakókat. A kihelyezés napját előre ki kell írni, hogy az autók elálljanak. Panelházi belső bontásnál a közös képviselő tájékoztatása alapfeltétel, és a házirend megszabhatja a munkavégzés idejét, a lift használatát és a törmelék tárolását.

Két további szempont kifejezetten kőbányai. Az egyik a helyi értékvédelem: a Szent László tér és a Kápolna tér környékén, valamint a régi ipari együttesek egyes épületeinél védettség állhat fenn, ilyenkor a bontás terjedelmét jóváhagyott terv határozza meg. A másik a föld alatti üregrendszer: Óhegy és Újhegy területén a földmunkát érintő beavatkozásnál a felszín alatti adottságok előzetes tisztázása nélkül nem érdemes kezdési időpontot rögzíteni. Ha nem világos, mi vonatkozik az adott ingatlanra, írjon az iroda@gkbontas.hu címre a címmel és a helyrajzi számmal.

Kőbányán a por- és zajkezelés két teljesen különböző helyzetre készül. Egy telephelyi csarnokbontásnál a por nagyságrendje más: folyamatos vizes porkötés szükséges, a bontási front nedvesítésével és a rakodás közbeni permetezéssel, szeles időben pedig a munkát szüneteltetjük vagy áthelyezzük a frontot. A telekhatáron portakaró hálót, szükség esetén ideiglenes védőfalat építünk, a kihajtási pontnál pedig a kerekekről lehordott szennyeződést takarítjuk, hogy a Jászberényi út vagy a Maglódi út burkolata ne szenvedjen.

Lakott környezetben — az Újhegyi lakótelepen, a Kis-Pongrác telepen és a kertvárosi utcákban — a zárt rendszerű porkezelés a szabály. A bontási zónát a bejáratnál portál-elválasztással és fóliázással zárjuk le, a szellőzőket ideiglenesen lezárjuk, porelszívással és vizes porkötéssel dolgozunk, a törmeléket a helyiségben zsákoljuk, a liftet és a lépcsőházat letakarjuk, a napi zárás pedig takarítással ér véget.

A zajos szakaszokat szűk időablakba tesszük. A panelházakban a hang a szerkezeten át több szinttel feljebb is hallható, ezért a vésőgépes munkát jellemzően a délelőtti és kora délutáni órákra időzítjük, a házirendi pihenőidőt betartjuk, hétvégén külön megállapodás nélkül nem dolgozunk, és a munkavégzés idejét a lépcsőházban előre kiírjuk. Kertvárosi házbontásnál a szomszédokat a kezdés előtt tájékoztatjuk a várható zajos szakaszokról.

A megmaradó szerkezetek védelme mindkét helyzetben feladat. A lakótelepen a szomszéd lakás fala ugyanaz a panel, a régi kőbányai házaknál pedig a szomszédos épület gyakran közvetlenül csatlakozik. A rezgésterhelést ezért korlátozzuk, ahol lehet, vágásos és roppantásos technikát használunk bontókalapács helyett, és a megmaradó felületek állapotát a kezdés előtt fényképpel rögzítjük. Ipari bontásnál a bontási irányt úgy tervezzük, hogy a dőlés soha ne a telekhatár vagy a közmű felé történjen.

A X. kerületben a törmelék mennyisége nagyobb kérdés, mint a kihordás útja — legalábbis az ipari sávban. Egy csarnok, üzemépület vagy gépalapsor bontásánál a keletkező tömeg nagyságrendekkel több, mint egy lakásfelújításnál, ezért a bontás és a rakodás párhuzamosan fut, a fuvarok ütemezése pedig a munka gerince. A tiszta beton- és téglatörmeléket helyben törve gyakran vissza lehet építeni feltöltésbe vagy útalapba, ami csökkenti az elszállítandó tömeget és a közúti forgalmi terhelést. Az acélszerkezet és a fém önálló, értékesíthető frakció.

A lakótelepi munkáknál a klasszikus városi helyzet áll elő. A panelházakban van felvonó, de a kabin mérete és a társasházi vagy szövetkezeti szabályzat gyakran korlátozza a bontási anyag szállítását. Ahol a lift használható, zsákos gyűjtéssel, védőburkolat mellett, meghatározott időben szállítunk; ahol nem, a lépcsőházon megy le minden, kézi erővel. Ez a különbség a munkanapok számában is megmutatkozik, ezért az emelet és a lifthasználat lehetősége önálló soron szerepel az ajánlatban.

A konténer helye lakótelepen a ház előtti parkolóban keresendő, a kihelyezés napját előre kiírva. Az Újhegyi sétány és a Pongrác út környékén a belső utak szélessége és teherbírása is számít, ezért ott gyakran kisebb járművel, sűrűbb fordulóval dolgozunk. Kertvárosi telkeken a konténer általában a kapu előtt vagy a telken belül áll, a kihordási táv rövid.

A szétválogatás minden helyszínen a keletkezés helyén történik: külön a beton és vasbeton, a tégla- és cseréptörmelék, a padló alatti feltöltés, a fa, a fém, az üveg, a gipszkarton, a hőszigetelés és a vegyes építési hulladék, elkülönítve a veszélyes anyagok. Ipari bontásnál a gépalapok vasbetonja, kertvárosi házbontásnál a betonozott udvar és a régi alapozás adja a nagy tételt. A befogadóhelyek átvételi igazolásait a munka lezárásakor átadjuk.

A menet a következő. A megkeresésnél elmondja, a kerület melyik részén van az ingatlan — a Jászberényi út menti telephelyi sávban, az Újhegyi lakótelepen, Óhegyen vagy Kőbánya-Kertvárosban —, mit szeretne elbontatni, és van-e kötött határidő. Díjmentes bejárásra megyünk: telephelyi munkánál felmérjük az épület szerkezetét, a gépalapokat, a kapuszélességet, a manőverezőfelületet és a kihajtási pontot; lakótelepi vagy kertvárosi munkánál az emeletet, a liftet, a behajtót, a konténer lehetséges helyét és a közműórákat. Egy-három munkanapon belül küldjük az írásos ajánlatot. Elfogadás után megállapodásban rögzítjük a terjedelmet, a kezdést és az ütemezést, majd következik a hozzájárulások rendezése és a közmű-leválasztás, amelynek igazolása nélkül nem kezdünk. A kezdés előtti napon lehatároljuk a területet, kiépítjük a védelmeket és kihelyezzük a konténert. A bontás után elszállítjuk az anyagot, a gödröket rétegesen visszatöltjük, tereprendezünk, és közös bejárással adjuk át a munkaterületet a hulladékkezelési igazolásokkal.

Az ajánlat tételes. Alaptételként szerepel a megnevezett szerkezetek bontása, a burkolatok és az aljzat visszabontása, a nyílászárók kiszedése, teljes épületbontásnál a tetőszerkezet, a födémek, a falazat, a pinceszint és az alapok kiszedése, a helyszíni szétválogatás, a kihordás vagy rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása, valamint a záró takarítás vagy tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot, a tervezett gépet és a napi fordulószámot.

Külön tételként kezeljük, ami nem minden kőbányai munkánál merül fel: a föld alatti üreg vagy pince előkerülése esetén szükséges szakaszos, óvatos munkavégzést, a betemetett gépalapok és aknák feltárását, az acélszerkezet darabolását, a lift nélküli emeletről történő kézi kihordást, a lakótelepi parkolóhely-lefoglalást, a közterület-használati díjat, a kihajtási pont takarítását, a statikus bevonását, a védett épületnél megőrzendő felület melletti kézi bontást, valamint az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelését.

Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a szolgáltatói leválasztás költségét, a tervezői és szakértői dokumentációt, a talajszennyezés vizsgálatát és kármentesítését, sem semmilyen építési jellegű helyreállítást. Az érvényességi idő rajta van. A kalkulációhoz kérjük a pontos címet, a helyrajzi számot, a bontandó épületek vagy helyiségek felsorolását, az emelet és a lift megjelölését, valamint alaprajzot vagy fényképeket.

Az egykori gyárterületeken a leggyakoribb határhúzás a szennyezés kérdése. Ha egy Jászberényi út vagy Gyömrői út környéki telken talajszennyezés gyanúja merül fel, az kármentesítési feladat: szakértői vizsgálat, terv és arra jogosult szakcég szükséges hozzá. Mi az épületszerkezetet bontjuk el, a talaj kezelését és a tartálytisztítást nem vállaljuk.

Nem foglalkozunk azbeszttartalmú anyag eltávolításával — régi csarnokfedéssel, hullámpalás melléképület-tetővel Kőbánya-Kertvárosban, csőszigeteléssel —, mert külön jogosultsághoz kötött tevékenység. Ha ilyet látunk a bejáráson, megnevezzük, hogy időben tudjon szakcéget keresni. A pala eltávolítása után a további bontást és az elszállítást már el tudjuk végezni.

Ha egy óhegyi vagy újhegyi telken a földmunka üregekkel érintett területen zajlana, és a felszín alatti adottságok tisztázása még el sem indult, akkor nem tudunk felelősen kezdési időpontot ígérni. Inkább előre megmondjuk, hogy az ütemterv addig nyitott marad. Ugyanígy nem kezdünk hozzá olyan munkához, amely teherhordó szerkezetet érintene statikusi vélemény nélkül — ez a panellakásoknál és a régi kőbányai házaknál egyaránt érvényes.

Végül a méret és a ráfordítás aránya. Egyetlen tároló, néhány négyzetméternyi járda vagy egy garázsajtó miatt a gépszállítás és a szervezés aránytalanul nagy ráfordítás, ilyenkor helyi kisvállalkozót javasolunk. Csarnokbontásnál, teljes házbontásnál, garázssor vagy gépalapok elbontásánál viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és néhány napon belül időpontot adunk a helyszíni felmérésre.