Bontás Heves megyében – Eger, a Mátraalja és a Bükkalja településein

Heves három élesen elváló tájegységből áll, és ez a bontási feladatokon is meglátszik. Északon a Mátra és a Bükk nyugati vonulata húzódik, alatta a szőlőtermő dombság: a Mátraalja Gyöngyös, Abasár, Markaz és Domoszló környékén, a Bükkalja pedig Egertől Ostoroson és Noszvajon át. Délen viszont már a Hevesi-sík löszös-agyagos táblái következnek Heves, Átány, Pély és Kisköre határában. Az északi és a déli falvak épületei alig hasonlítanak egymásra, és a bontásuk sem ugyanaz a feladat.

A hegylábi településeken a terméskő és a vulkáni eredetű tufa az uralkodó anyag. A lábazat, sokszor a teljes földszinti fal andezitből vagy riolittufából rakott, a válaszfalak vályogból vagy kisméretű tömör téglából készültek, a fedés cserép, a gazdasági épületeken pedig gyakran azbesztcement hullámpala. Külön kategória a présház: a borvidéki falvakban, Verpeléten, Egerszalókon, Gyöngyöstarjánban és Abasáron a présház mögött rendszerint tufába vájt, boltozott pincejárat húzódik, amely a telek alatt messzire elnyúlhat. Ezt bontás előtt fel kell tárni, mert a felszíni szerkezet eltűnése után a járat ott marad.

Eger történeti belvárosa és a hóstyák – a Hatvani, a Maklári és a Cifra hóstya – szűk telkes, oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítésűek, sok műemléki és helyi védelem alatt álló épülettel, alattuk a városra jellemző, kiterjedt pincerendszerrel. Itt teljes bontás ritkán merül fel, annál gyakoribb a belső bontás és az udvari toldalék elbontása.

Ipari és lakótelepi állomány

Az ipari örökség Gyöngyös és Hatvan térségében, valamint a Mátra északi peremén sűrűsödik. Hatvanban a vasúti csomóponthoz és az élelmiszeriparhoz kötődő raktárak, magtárak és kiszolgálóépületek, Gyöngyösön az ipari terület korábbi generációjának csarnokai, Bélapátfalván a cement- és mészipari múlt épületei, Recsk és Gyöngyösoroszi határában pedig a bányászat felhagyott felszíni létesítményei adnak visszatérő feladatot. Lőrinci és Petőfibánya környékén a szénbányászathoz és az egykori erőműhöz kötődő állomány maradt hátra.

Ehhez jön a hatvanas évektől épült lakótelepi állomány Egerben és Gyöngyösön, ahol a lakásfelújításokhoz kapcsolódó belső bontás folyamatos munka, továbbá a Mátra üdülőtelepülésein, Mátrafüreden, Mátraházán és Parádon a régi, sokszor könnyűszerkezetes nyaralók, amelyek helyére új épület kerül. Ha nem tudja eldönteni, az Ön ingatlanja melyik csoportba tartozik, a felmérésen ezt helyben tisztázzuk.

A megrendelések mögött Hevesben többnyire két indok áll: egy telek új beépítése, vagy egy már nem használt, avuló épület felszámolása. A borvidéki falvakban ehhez jön egy harmadik, máshol ritkább ok, a szőlőbirtokok átrendeződése. Sok présház és pincészeti kiszolgálóépület évtizedek óta nem üzemel, a tulajdonos viszont a telket újra művelésbe vagy vendéglátásra szánná, és ehhez előbb helyet kell csinálni.

Városi környezetben más a kép. Egerben és Gyöngyösön ritkán bontanak teljes lakóházat; ott a hátsó udvari szárny, a garázs, a nyári konyha és a régi melléképület kerül sorra, illetve a lakáson belüli szerkezetek. Hatvanban és Füzesabonyban a vasút közelsége miatt a raktár- és telephelyépületek bontása is rendszeres feladat. A megye déli, alföldi peremén pedig ugyanaz jellemző, mint a Tisza mentén máshol: a mezőgazdasági üzemi épületek egy része kinőtte vagy éppen túlélte a rendeltetését, és a helyükön más méretű létesítmény épül.

A visszatérő munkák:

• Lakatlan falusi lakóház és melléképületei elbontása a Tarna-völgyben és a Heves-Borsodi-dombság falvaiban.
• Présház, borospince-előtér és feldolgozóhelyiség bontása a tufába vájt járat megtartásával vagy szakszerű lezárásával.
• Udvari melléképület, garázs, nyári konyha, ól bontása szűk egri és gyöngyösi telkeken, kézi és kisgépes technológiával.
• Belső bontás lakótelepi lakásban, irodában, üzlethelyiségben: válaszfal, burkolat, gépészet, álmennyezet.
• Mezőgazdasági és üzemi épületek bontása a hevesi és füzesabonyi síkságon: gépszín, magtár, szárító, istálló.
• Betonaljzat, térburkolat, silóalap és mérlegház feltörése, kiszedése.
• Elavult hétvégi ház, faszerkezetes nyaraló és betonteraszsor bontása a mátrai üdülőterületeken és a Tisza-tó partján.
• Azbesztcement hullámpala fedés szabályos leszedése gazdasági épületekről.

Poroszló, Sarud, Tiszanána és Kisköre környékén a Tisza-tóhoz kötődő üdülőállomány avulása ad rendszeres munkát, Pétervására, Bátor és Bükkszék térségében pedig a kiürült falusi porták. Minden esetben előre rögzítjük, mi marad a helyszínen és mi kerül elszállításra – ez adja meg a fuvarok számát, és ezzel az ajánlat gerincét.

A gépválasztást Hevesben a lejtő és a telekszélesség dönti el. A Mátraalja és a Bükkalja szőlőhegyein a présházak gyakran meredek, keskeny dűlőúton közelíthetők meg, ahol a nagy lánctalpas gép nem fér el, és fordulni sincs hol. Ilyenkor kisebb forgókotróval és kézi bontással dolgozunk, a törmeléket pedig lépcsőzetesen, kisebb adagokban visszük ki a dűlő végére, ahol a teherautó megáll.

Egerben és Gyöngyösön a történeti utcaszerkezet szab határt: a hóstyák felé eső utcák keskenyek, a kapubejárók alacsonyak, a szomszédos épületek pedig sokszor közvetlenül a bontandó szerkezethez csatlakoznak. Ott a határos falsávot kézzel, bontókalapáccsal visszük vissza, és csak a telek belső oldaláról dolgozunk géppel. Ez lassabb és több emberrel jár, cserébe a szomszéd fala és a közös kémény sértetlen marad, ami egy zártsorú utcában nem mellékes szempont.

Amit az altalaj tesz hozzá

A megye jelentős részén riolittufa, andezittörmelék és lösz alkotja az altalajt. A tufa laza és jól faragható – ezért van alatta annyi üreg –, kiszáradva viszont morzsolódik, nedvesen pedig megcsúszik. Egerben és a bükkaljai falvakban a telkek alatt gyakran fut ismeretlen helyzetű pince vagy vájat, amelyre a gép ráállása veszélyes; ezt a felmérésen külön vizsgáljuk, és ha kell, kijelöljük a gép haladási sávját. A síkvidéki déli részen ezzel szemben kötött agyagos talajjal kell számolni, amely eső után hosszan sáros marad, és felkenődik a szállítójármű kerekére.

Az úthálózat gerince az M3-as autópálya és a 3-as főút, erre fűződik fel Hatvan, Gyöngyös és Füzesabony. Eger felé a 25-ös, a Mátrába a 24-es út vezet, a hegyi falvakba pedig innen ágaznak le a keskeny, kanyargós bekötőutak. Nagy gép kitelepítését ezért egy alkalommal igyekszünk megoldani, és a munkát összefüggően levinni – ez a hegyi helyszíneken nemcsak kényelmi kérdés, hanem költségtényező is.

Bontásnál az anyag kezelése tart a legtovább, és Hevesben ezt két dolog nehezíti: a hegyi helyszínek megközelítése, valamint az, hogy a keletkező anyag szokatlanul vegyes. Egy présház bontásából egyszerre keletkezik terméskő, tufatömb, vályog, cserép, fa és fémhulladék, ezek pedig külön-külön, máshova és más feltételekkel adhatók le.

Az elkülönítendő frakciók: tiszta beton és vasbeton, tömör tégla és cserép, terméskő és tufa, vályog- és vertfaltörmelék, fa fedélszék, gerenda és nyílászáró, fémszerkezet, valamint veszélyes hulladékként az azbesztcement pala és a kátrányos szigetelés. A pincészeti és feldolgozó épületeknél ehhez jönnek a technológiai berendezések, tartályok és a régi elektromos szerelvények, amelyeket a szerkezeti bontás előtt szedünk ki. A lakótelepi belső bontásnál a gipszkarton, a burkolat és a bútorzat elkülönítése a kérdés. Az elkülönítés nem formalitás: a kevert rakomány rosszabb besorolással és kedvezőtlenebb feltételekkel adható le, mint ugyanaz az anyag frakciónként szétválogatva.

Ami maradhat a telken

A terméskő és a tufa a hegylábi telkeken gyakran hasznosítható: támfalhoz, útalaphoz vagy feltöltéshez felhasználható, ha a megrendelő kéri és a helyi előírások megengedik. Ugyanez igaz a tört betonra a bontás után visszamaradó gödrök feltöltésénél. Ez érezhetően csökkenti a fuvarok számát, ami a hegyi helyszíneken különösen sokat számít. Ami nem maradhat: a pala, a kátrányos anyag, a fémhulladék, és minden olyan törmelék, amelynél szennyeződés gyanúja merül fel.

Az elszállított anyagot engedéllyel működő átvevőhelyre visszük; a beton- és téglatörmelék jelentős része törhető, és útépítési adalékként újrahasznosítható. A fuvartávolság a megyén belül is erősen szór: a Mátra északi oldaláról, Parád, Recsk vagy Mátraderecske felől lényegesen hosszabb az út, mint egy hatvani vagy gyöngyösi helyszínről, és ez az ajánlatban külön tételként jelenik meg. Az átadásról szállítólevél és hulladékkezelési igazolás készül, amelyet a munka végén megkap.

A bontás engedélyezését az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza, amely a korábbi szabályozás helyébe lépett. Bontási engedélyre három esetben van szükség: műemlék érintettségekor, helyi építészeti örökségvédelem alatt álló építmény vagy annak részlete bontásakor, valamint zártsorúan vagy ikresen beépített építménynél, ahol a szerkezet a szomszédos épülettel határos. A kérelmet az illetékes építésügyi hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan; az eljárás illetékmentes.

Hevesben ez a kérdés a szokásosnál élesebben merül fel. Eger történeti belvárosa műemléki környezet, ahol a védettség nem csak egy-egy kiemelt épületre vonatkozik, hanem összefüggő területre. Gyöngyös belvárosában, Hatvan kastélykörnyékén, valamint Szilvásvárad, Noszvaj, Parádsasvár és Kisnána történeti magjában szintén számolni kell helyi értékvédelemmel. A borvidéki présházsorok több településen településképi szempontból is védettek, akkor is, ha az egyes épületek maguk nem műemlékek – ezt érdemes még a tervezés elején tisztázni.

Amit az önkormányzattal kell rendezni

Ha a bontás nem engedélyköteles, akkor is lehet településképi bejelentési kötelezettség, különösen ha az utcakép megváltozik. A gép beállásához, a konténer kihelyezéséhez vagy a forgalom korlátozásához közterület-használati hozzájárulás kell az adott önkormányzattól, és ennek átfutása településenként eltér – az egri belvárosban lényegesen hosszabb, mint egy hevesi vagy füzesabonyi mellékutcában. Szűk borvidéki utcákban a forgalomtechnikai kérdés is felmerül: hova áll a konténerszállító, és meddig maradhat ott.

Az építési-bontási hulladék nyilvántartására a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet vonatkozik; az ehhez tartozó dokumentációt mi állítjuk össze. A Bükki Nemzeti Park megyei területein és a Mátra védett részein a munkavégzés időzítését a természetvédelmi kezelő elvárásaihoz kell igazítani. Ha bizonytalan abban, hogy az Ön ingatlanjára mi vonatkozik, hívjon a 06 20 8086764 számon, és végigvesszük.

Présház és pincejárat bontása szőlőhegyi telken

A kiindulás rendszerint egy évtizedek óta nem használt présház, mögötte tufába vájt pincejárattal, előtte betonozott térburkolattal. Az ilyen munkánál a szokásos menet az, hogy először a nyílászárókat, a fa szerkezeteket és a pincében maradt berendezést szedjük ki, majd feltárjuk, meddig tart a vájat, és milyen állapotban van a boltozat. Csak ezután dől el, hogy a pince megmarad, vagy szakszerű feltöltéssel, illetve lezárással kerül ki a használatból. Amire figyelni kell: az üreg fölött a gép ráállása veszélyes, ezért a gépsávot előre ki kell jelölni, és a bontás sorrendjét ehhez igazítani.

Falusi porta felszámolása a dombvidéki falvakban

A Tarna-völgy és a Heves-Borsodi-dombság falvaiban tipikus, hogy egy lakatlan porta lakóházból, istállóból, ólból és fészerből áll, a telek végén ásott kúttal. A bontás a szabadabb hátsó résztől indul, hogy a gépnek végig legyen mozgástere, és az utcafronti épület maradjon utoljára. Amire figyelni kell: a padlásfeltöltésben lévő salak külön gyűjtést kíván, az évek alatt felhalmozott lom pedig nem építési hulladék, ezért külön tételként kezeljük, és ezt előre jelezzük, hogy ne utólag derüljön ki.

Hétvégi ház bontása üdülőövezetben

A mátrai és a Tisza-tó parti üdülőterületeken sok a hatvanas-hetvenes években épült nyaraló: könnyűszerkezetes vagy vegyes falazatú épület, betonteraszon, szigeteletlen aljzattal és elavult gépészettel. A menet itt egyszerűbb, a hozzáférés viszont nem: az üdülőtelkek keskenyek, a kiszolgáló utak szűkek, és a szomszédos nyaralók közel állnak. Először a beépített berendezést ürítjük ki, ezt követi a fedés és a könnyűszerkezet visszabontása, végül a betonteraszok és az aljzat feltörése. Amire figyelni kell: a fedés sokszor pala vagy kátrányos zsindely, és a telken gyakran áll még szikkasztó vagy ásott kút, amelyet szintén kezelni kell.

1. Megkeresés. Telefonon vagy e-mailben elmondja, hol a helyszín, mit szeretne elbontani, és van-e határidő. Visszajelzünk, hogy a feladat belefér-e a vállalásainkba, és időpontot ajánlunk a felmérésre. Fényképek már ilyenkor sokat segítenek.
2. Helyszíni felmérés. Végigjárjuk az épületet és a telket: falazat, fedés, födém, alápincézés, közműcsatlakozások, szomszédos szerkezetek, behajtási lehetőség, majd megbecsüljük az elszállítandó mennyiséget. Ez díjmentes és nem kötelezi semmire. Öntől annyit kérünk, hogy biztosítsa a bejutást, és mondja el, amit az épület múltjáról tud – például hogy volt-e alatta pince vagy vájat.
3. Írásos ajánlat. A felmérés után 1–3 munkanapon belül elküldjük, munkanemenként bontva, az egységáras tételek külön jelölésével. Ha egy sor nem világos, végigbeszéljük.
4. Szerződés és időpont. Rögzítjük a munkaterület átadásának napját, a várható időtartamot, a fizetési ütemezést, és azt, hogy ki mit intéz a hatóságnál. Ha engedélyeztetés vagy településképi bejelentés kell, annak átfutását itt tervezzük be.
5. Közművek leválasztása. A víz, a gáz, a villany és a csatorna leválasztását a szolgáltatóknál a megrendelő rendeli meg, és ő kapja meg a leszerelési igazolásokat; a szükséges műszaki adatokat mi adjuk hozzá. Élő közmű mellett nem kezdünk bontásba.
6. Munkaterület előkészítése. Lekerítés, konténerek kihelyezése, a közterület-használat érvényesítése, az azbeszttartalmú fedés leszedése, valamint a nyilvánvalóan omlásveszélyes szerkezetek megtámasztása vagy előzetes visszabontása. Pincés telken ekkor jelöljük ki a gép haladási sávját.
7. Bontás és folyamatos válogatás. Fentről lefelé haladunk, az anyagot menet közben frakciónként külön rakjuk. A port locsolással kezeljük – a szűk egri és gyöngyösi utcákban ez a szomszédok miatt is elengedhetetlen.
8. Elszállítás, tereprendezés, átadás. Elvisszük a hulladékot, feltöltjük és tömörítjük az üregeket, elegyengetjük a felszínt, majd a szállítólevelekkel és a hulladékkezelési igazolásokkal együtt átadjuk a területet.

Hegyi helyszíneken a hatodik és a hetedik lépés közé gyakran beékelődik egy plusz kör: ha a dűlőút vagy a bekötőút nem bírja el a szállítójárművet, előbb az útjavítás történik meg, és csak utána indul a bontás. Ez nem rejtett tétel, hanem a felmérésen eldöntött, az ajánlatban látható munka.

A munka alatt egyetlen kapcsolattartója van, nem kell alvállalkozók között egyeztetnie. Ha bontás közben eltérés adódik – vastagabb alap, ismeretlen vájat, régi gépalap –, megállunk, megmutatjuk, és a folytatásról közösen döntünk.

Az ajánlatot tételesen adjuk, mert egy végösszegből nem derül ki, mi miért annyi, és összehasonlítani sem lehet. A tételes forma azt is megmutatja, hol lehet takarékoskodni – például ha a terméskő és a tört beton a telken maradhat.

Az ajánlat jellemzően ezeket a sorokat tartalmazza:

• szerkezetenkénti bontás: fedés, fedélszék, födém, falazat, alap, aljzatbeton;
• gépbeállás, gépméret és a helyszínen töltött géptartam;
• kézi bontás ott, ahol a gép nem alkalmazható: szűk utcán, üreg fölött, szomszédos fal mellett;
• konténerkihelyezés, konténercsere, fuvar a befogadóhelyig;
• a hulladék átvételi díja frakciónként;
• tereprendezés, tömörítés, gödrök és üregek visszatöltése.

Külön tétel az azbeszttartalmú anyagok leszedése és elhelyezése, a talajszint alatti szerkezetek – pince, vájat, ásott kút, akna, gépalap – bontása vagy lezárása, a dűlő- és bekötőút ideiglenes megerősítése, a közterület-használat díja, valamint minden olyan szerkezet, amely a felmérésen nem volt látható. Ezekre egységárat adunk, a tényleges mennyiséget pedig a helyszínen, közösen mérjük fel.

Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási költségeket, a közműszolgáltatók leszerelési díjait, a statikai, örökségvédelmi vagy geodéziai szakvéleményt, a talajszennyezés kármentesítését, és semmilyen új építési munkát. Ha ilyen merül fel, jelezzük és külön kezeljük.

Az érvényességi időt mindig ráírjuk, mert a fuvar- és átvételi díjak változnak. A pontos ajánlathoz jó, ha megadja a helyrajzi számot, az alapterületet, a szintszámot, azt, hogy van-e pince, és ha van, régi tervet vagy fényképeket – ezeket az iroda@gkbontas.hu címre is elküldheti.

Az ütemezést Hevesben elsősorban az évszak és a helyszín fekvése mozgatja. A Mátra és a Bükk magasabban fekvő településein, Mátraszentimrén, Parádon és Szilvásváradon télen a hó és a jég miatt a nehéz gép kitelepítése bizonytalan, kora tavasszal pedig a felázott dűlőutak korlátoznak. A szőlőhegyi présházak bontását sokszor a szüret utáni vagy a metszés előtti időszakra érdemes tenni, mert a dűlőutak akkor szabadabbak. A síkvidéki déli részen ez a kötöttség nincs meg, ott inkább a kötött talaj sártapadása a szempont.

Nagyobb bontásnál két-három héttel korábban érdemes jelentkezni, hogy a gép, a szállítás és a befogadóhely is egyeztetve legyen. Kisebb belső bontás vagy melléképület rövidebb határidővel is beütemezhető. Ha az épület veszélyes állapotú – megroggyant fal, beszakadó födém, szabadon megközelíthető rom –, azt jelezze rögtön, mert az ilyen munkát előrehozzuk.

Amit a felméréshez készítsen elő

Elég néhány adat: helyrajzi szám, ha van, alaprajz vagy régi terv, a közműórák helye és a szolgáltatói azonosítók, a tulajdoni viszonyok, valamint az, hogy honnan és mekkora járművel lehet a telekre behajtani. Ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van vagy hagyatéki eljárás alatt áll, mondja el előre, mert tulajdonosi hozzájárulás nélkül nem kezdhető bontás. Szőlőhegyi vagy hegyi helyszínnél a bekötőútról készült fénykép is sokat segít.

Ha bontásra készül Heves megyében, hívjon a 06 20 8086764 számon vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és egyeztetünk időpontot a díjmentes helyszíni felmérésre.